Cifraszűr - nemzeti szimbólum

Cifraszűrös alakok a 19. század második felének nemzeti festészetében

A életképfestészet divatos és népszerű műfaj volt, aminek éltetője egyrészt a külföldi érdeklődés, másrészt a magyaros témák-alakok megjelenése volt. Ekkortól jelentek meg a festményeken a csikósok, a betyárok és az alacsony horizontú alföldi táj. Sok közülük a divatos és nagy sikerű népszínművek, illetve költészet jeleneteire, toposzaira utal.

A témák és alakok kiválasztásában egyrészt a romantika, bizonyos festők esetében pedig a realista tendenciák uralkodtak. Ez utóbbira jó példa Szemlér Mihály (1833-1904), hiszen ő is azon festők közé tartozott, akik helyszíni tanulmányozással, rajzok sokaságával festették meg hitelesnek tekinthető beállításaikat. Szemlér a Dunántúlon tanulmányozta a pásztorok-betyárok életmódját és főleg viseletét, amiről számos vázlata vagy rajza is fennmaradt. Az 1860-as években az egyik legelismertebb nemzeti életképfestőként tartották számon. Sok később híressé-ismertté vált festő (például Molnár József, 1821-1899) is festett ebben a korban népi életképeket, amelyek témája az alföldi táj és a pásztorélet, a betyárok, parasztok voltak.

N y i t ó o l d a l Vissza   |   [1] [2] 3 [4] [5] [6]   |   Következő oldal