Cifraszűr - nemzeti szimbólum

Cifraszűrös alakok a 19. század második felének nemzeti festészetében

Az 1870-1880-as években a színes, egzotikus magyar jeleneteket továbbra is nagy érdeklődéssel fogadták Párizsban és Münchenben. Több magyar festő, mint például Bihari Sándor (1856-1906) vagy Deák Ébner Lajos is Párizsban dolgozott, Eugen Jettel és Munkácsy Mihály műtermeiben. E festők alföldi jeleneteit az akkortájt divatos francia orientalizmussal állítottak párhuzamba, mint annak egy sajátos kelet-európai változatát. Bihari Sándor Bécs, München és Velence mellett másfél évet töltött Párizsban, ahol Munkácsy és Courbet, valamint a plain-air festészet volt rá nagy hatással. A szabadban festés különösen izgatta, témáit és kompozícióit szülőhelyén, Biharban kereste.

A cifraszűrös alakok állandó szereplői maradtak a népi témát feldolgozó festményeknek a 19. század végén és a 20. század első felében is. Iványi Grünwald Béla képe például szülőföldjén, a Dunántúlon töltött hosszabb tartózkodás után született. A Juhász és a parasztasszony (1892) a századvég magyar festészetének egyik legmegbecsültebb darabja. Iványi Grünwald egy rövidebb müncheni tartózkodás után három évet töltött Párizsban (1887-1890), ahol Bastien Lepage naturalista festő köréhez tartozott. Finom, naturalisztikus felfogású festményén is Lepage hatása érvényesül.