Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Cifraszűr helye a paraszti felsőruházatban

Az eredetileg díszítetlen, munkaruhaként használt szűrposztó a férfi felsőruhák között a 18. század végén terjedt el. A 19. században megszaporodtak a díszes, reprezentatív darabok, melyeknek csak egyik - a magyar nyelvterület nagy részén elterjedt - típusa a cifraszűr. A magyarok és a velük együtt élő nemzetiségek között, illetve a tágabb régióban a szűrposztó kabátok számtalan, csak egy-egy népcsoport körében jellemző díszes változata alakult ki. Ezek közül sok házilag, illetve helyi specialista által készített, vagyis nem céhes keretekben dolgozó mesterember munkája. A régies szabású, ünnepivé vált darabok - mint a kankó, a condra - mellett néhány posztókabát nem csak alapanyaga miatt rokonítható a cifraszűrrel. A csucsai román szűrujjas négyszögletes gallérja, kihajló eleje a szabás egy-egy rokon elemét mutatja. Az erdélyi szász községben, Stolzenburg (Szelindek) és Kleinscheuernban (Kiscsűr) fiatal férfiak templomi viseleteként használt Kirchenmantel a díszítése és szabása alapján is hasonlóságot mutat a cifraszűrrel. Rendkívül hosszú, aljáig érő ujja mutatja, hogy nem felöltve, hanem vállra vetve viselték. A jellegzetes szabású lévai szlovák szűrposztó ujjas díszítésében és hímzésének mintakincsében is rokonítható a cifraszűrrel. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyes vidékeken a cifraszűr nem az egyedüli ünnepi posztóöltözet volt: a 19. században a Dunántúlon a csuklyás, illetve kerek szabású posztókabátok és felöltők is divatoztak.