Cifraszűr - nemzeti szimbólum

Podmaniczky Frigyes, Teleki Sándor és Victor Hugo cifraszűre

Podmaniczky Frigyes és a szűr viselet az 1847-es országgyűlési választások idején

Báró Podmaniczky Frigyes naplójában beszámol arról, hogy az 1847-es országgyűlési választások alkalmából Kossuth pártjának tagjaként korteskedett Vácon, és három hétig le sem vehette a korábban vásárolt cifraszűrét. A liberális-nemzeti ellenzék cifraszűrviselése szorosan összefügg a reformkorban meginduló nemzeti mozgalommal. A mozgalom tagjainak fontos célja volt a hazai, vagyis magyar ipar védelme és pártolása az osztrákkal szemben. Ezt a törekvésüket fejezte ki a magyar durva posztóból készült ruhák, például a cifraszűrök viselése is. Podmaniczky cifraszűrviselésének egy másik oka lehetett, hogy a szavazók nagy tömegét kitevő kisnemességnek, akik gyakran a parasztokhoz hasonló életmódot éltek, egyik kedvenc viseletdarabja volt a cifraszűr. Az országgyűlési választások idején a cifraszűr egyértelműen szimbolikus "nemzeti" jelentést kapott, az ellenzék kortesei közül sokan, így Kossuth és Batthyány is cifraszűrben vonultak be Pestre 1847-ben a Pest megyei követek megválasztására: "A menet élén lovagoltak részint díszmagyarban, részint szűrt vagy fekete gubát öltve, keleti díszben ragyogó kitűnő hátaslovakon gróf Batthyány Lajos, [] gróf Teleki Domokos, gróf Ráday Gedeon, Beniczky Ödön, én s utánunk a segédkortes vezérek", őket követte háromezer kortes, Pest nagy bámulatára - írja Podmaniczky Frigyes (1984:232). Ezt az eseményt örökítette meg (Podmaniczky visszaemlékezése alapján) a Kossuth korteseinek díszmenete a Nemzeti Múzeum előtt című litográfia.