Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

A cifraszűr a magyar paraszti férfiruházat egyik legkedveltebb, népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Nagyméretű, hímzéssel és/vagy rátétekkel gazdagon díszített szűrposztó kabát, melyet pásztorok, fiatal legények és tekintélyes öregek, a falu elöljárói viseltek vállra vetve, felöltő gyanánt. Noha szabásának elemei és alapanyaga alapján az öltözködés régies rétegéhez tartozik, s ornamentikájának első lelkes kutatói is a magyarok ősi, keleti eredetének bizonyítékaként tartották számon, a cifraszűr kialakulása és divatja elválaszthatatlan a 19. századi Magyarország nagyarányú társadalmi, gazdasági és politikai változásaitól.

A gazdasági konjunktúrát követő változások a paraszti kultúrát sem hagyták érintetlenül. Már a 19. század elején egy újfajta luxus megjelenését figyelhetjük meg, mely különösen a gazdaságilag elöljáró mezővárosok és a nyugati országrészek lakói körében vált szembeötlővé: a parasztok is hozzájuthattak a drágább textíliákhoz, az ezekből készített ruhák ugyanakkor egyre hangsúlyosabban fejezték ki paraszti mivoltukat. Hasonló ízlésváltozás a népművészet más ágaiban is bekövetkezett, és a 19. század elejétől új paraszti stílusok alakultak ki. A paraszti háztartások tárgykészlete számottevően megnőtt mind a hétköznapi, mind az ünnepi, reprezentációs tárgyak körében. Például a 19. század közepére a módos paraszti rétegeknél általánossá vált a reprezentatív funkciót ellátó második szoba, díszes berendezéssel, magasra felvetett díszággyal vagy díszágyakkal, fogasokon lógó mázas cserépedényekkel. Ezek az alapvetően még kézművesek által készített javak nem kizárólag városias-polgárias elemeket vittek a paraszti tárgyi világokba, hanem sok esetben éppen azok "parasztosságát" fokozták.