Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Mindezek a változások szorosan összefüggenek a nemzeti kultúra 19. századi történetével is. Miközben a paraszti tradíció egyre több eleme épült be a nemzeti kultúrába, az utóbbi is egyre több irányból és egyre hatékonyabban befolyásolta a falvakat. A paraszti és a nemzeti kultúra kölcsönhatása azonban nem merült ki egyes témák, motívumok egyszerű cseréjében vagy abban a folyamatban, ahogy a nemzeti kultúra propagandája az egykorú parasztos népművészetet ösztönözte. Idézve Hofer Tamás gondolatmenetét: "Voltaképpen arról van szó, hogy abban a korban, mikor gazdaságilag, politikailag is egyre szorosabban bevonódnak a parasztok a nemzet egészébe, kulturális szimbólumokkal is artikulálni kell ezt az összekapcsolódást. Voltaképpen ezt, illetve ezt is szolgálják fent a népies irányok és lent a parasztok közt a hangsúlyozottan parasztos népművészeti áramlatok. Bizonyos mértékig a parasztos népművészet, népviselet annak is következménye, hogy a falusiak egyre többet érintkeztek nem parasztokkal, egyre jobban tudatában vannak saját paraszt voltuknak és vállalják azt." (Hofer 1975:406-407.)

Mindezeket a folyamatokat és törekvéseket jól példázza a cifraszűr megjelenése.

A 19. század folyamán a durva, egyszerű, szegényes - egyértelműen a jobbágyi-szolgai helyzet szimbólumának tartott - szűr díszes változata a paraszti öltözködés jellegzetes ünnepi viseletévé és egyfajta új paraszti magatartás jelképévé alakult át, miközben nemzeti ruhadarabbá is vált.

N y i t ó o l d a l Előző oldal   |   [1] 2   |   Alapanyag - szabás - díszítés