Cifraszűr - nemzeti szimbólum

"Voyage en Orient": a cifraszűr külföldi felfedezése

Az alföldi csikós vagy betyár és a puszta az 1820-as évektől került a külföld érdeklődésének középpontjába. Az alföld és pásztorainak igazi felfedezői az osztrák-német romantikus művészek (Nicolas Lenau költő és követői, valamint osztrák festők: August von Pettenkoffen és köre) voltak, akiknek e témájú művei rögtön nagy közönségsikert arattak. A puszta és alakjainak külföldi népszerűsége másodsorban a francia orientalisták érdeklődésének köszönhető.

Magyarország és főként az Alföld az egzotikus Keletet jelentette a francia közönségnek, az utazóknak és művészeknek: a Magyarországra utazás mindig egyfajta "keleti utazás" ("Voyage en Orient") volt. A nyugat-európai szerzők leírásaikban a beduinokhoz vagy a gauchókhoz hasonlították a lovas pásztorokat. A 19. század közepén nagy sikert arattak az őket ábrázoló festmények és litográfiák is. A puszta iránti sajátos francia orientalista érdeklődés és annak képi ábrázolása szorosan összefügghet a Marokkó gyarmatosítása idején keletkezett irodalmi és képi ábrázolásokkal is. A külföldön kialakult "alföld-puszta imázs" fontos szerepet játszott abban, hogy az Alföld a legjellegzetesebb magyar nemzeti tájjá vált a 19. század második felére.