Cifraszűr - nemzeti szimbólum

"Voyage en Orient": a cifraszűr külföldi felfedezése

Bár Valerio sok helyen járt Magyarországon, idejének nagy részét az Alföldön, különösen Szolnok térségében, a Tiszán túli területeken töltötte. Ezt azzal indokolta, hogy itt kezdődik az a csodás, festői témákban gazdag vidék, amit a nyugatról érkező művész másutt nem találhat meg. Valerio munkamódszere részletes leíró jellegű, igyekezett a viseleteket, különösen az archaikusnak tekintetteket pontosan megörökíteni. Pásztoralakjai nagyon gyakran díszítetlen szűrt viselnek, amely utal az alföldi szűrviselet korábbi, az 1840-es évekre jellemző, a díszített cifraszűrök megjelenése előtti korszakára.

Valósághű ábrázolásai, pásztor- vagy betyáralakjai nem követik a kor életképeinek mintáit, számára sokkal fontosabb volt a dokumentatív szándék. Más volt a helyzet, amikor ezekről a művekről mecénásoknak, gyűjtőknek - mint például a porosz királynak - másolatokat készített. Utóbbi művein erősen érezhető a német irodalom romantikus pusztarajongásának hatása, de más rézkarcainak ábrázolásaiban is felismerhetjük az idealizálás romantikus szándékát.

N y i t ó o l d a l Vissza   |   [1] [2] 3   |   Cifraszűrös alakok a 19. század második felének nemzeti festészetében