| Bevezető | Linkek | Publikációk | |||
| << HOME | Khronosz | időTér | A múzeum | Időben | |
| és tempus | mint időgép | élni | |||
|
|
A természetes környezetükben élő társadalmak nagymértékben alkalmazkodnak a területükön található növény- és állatvilág évszakos ritmusához. A számunkra megszokott négy évszak azonban számos helyen ismeretlen. A szibériai Amur-vidéken élők gazdasági és rituális életét két fő évszak: a meleg nyár és a hideg tél szabta meg. Az év a téllel - a nyestvadászattal - kezdődött. Az első hó leestével a családok a téli településekre költöztek. Ezek a folyóktól távolabb, az erdők peremén épültek. Az elejtett prémes állatok bundáját kisebb részben téli ruha készítésére használták fel, nagyobb részben azonban kereskedtek velük, luxuscikkekre, fémtárgyakra cserélve őket. A tél számított a közösségi alkalmak, a legfontosabb szertartások (főképp a medveünnep), a házasságkötés, a rokonlátogatás és a szórakozás időszakának. A hideg évszak végéhez kapcsolódott a medveszertartás záró rítusa. A nyarat a heringek érkezte jelezte és teljes mértékben a halászat töltötte ki. A kifogott halat szárítással tartósították, bőréből nyári ruhát varrtak. A fő táplálékul szolgáló lazacok és tokhalak megjelenése a halászidény és egyben a nyár végét jelezte. A vadászatnak nyáron csak elhanyagolható szerep jutott. Az Amur-vidéki népeknél az egyes időszakaszok mennyiségi mérésére nem alakult ki sem különösebb igény, sem technika. A fő viszonyítási pontokat a jelentősebb társadalmi események és a két fő évszak kezdetéhez kötődő természeti jelenségek - az első fagy és a heringvonulás - jelentették. |
|
|
info@neprajz.hu • http://www.neprajz.hu Telefon: 473-2400; Fax: 473-2401 • Közönségkapcsolat: 473-2440, fax: 473-2441 |
|
|
|
© 2000 C3 Kulturális és Komminikációs Központ |