Szerző: Benda Gyula. Szerkesztette: Forrai Ibolya

A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai III.

Szőlőhegyek, falvak

A Néprajzi Múzeum forráskiadványai

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2005. 672 p.

900 Ft
Kosárba teszem

A termék kosárba került.

Kosár tartalma

Benda Gyula forrásfeldolgozó munkája az inventárium kutatás eredményeit gazdagítja, melynek célja a falusi és mezõvárosi közösségek iratainak és a családi irattárak anyagának közzététele.

A Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívuma eddig már két kötetet adott ki a Balaton északnyugati részén fekvõ Festetics uradalom 1848 elõtt hagyatéki és vagyonösszeírásaiból. Ezek Keszthely város 175 inventáriumát tartalmazták. A harmadik kötet fejezi be a vállalkozást, közreadva a keszthelyi szõlõhegyek és az uradalomhoz tartozó falvak forrásanyagát is. Ezáltal a kutatók egy kisebb régióra összpontosító, mintegy nyolcvan éves idõtartamot átölelõ, 600 leltárból álló forrásegyütteshez jutnak hozzá, ami a magyarországi forrásközlésben teljesen egyedülálló mennyiséget és teljességet jelent.

A hagyatéki leltárak alapján rajzolhatjuk meg egy-egy közösség, kistáj vagyoni viszonyait, termelési és fogyasztási viszonyait, a lakás valamint az öltözködés kultúráját: összefoglalóan az anyagi kultúra és életmód jellemzõit. A történeti és néprajzi kutatás számos feltevést fogalmazott meg a paraszti, mezõvárosi kultúra változásáról, néhány témakörben (pl. viselet) jelentõs monográfia is született, de a történetileg alátámasztott, jól dokumentált kép részleteiben és összefoglalóan is kidolgozásra vár még. Ehhez ad rendkívül jelentõs és nélkülözhetetlen segítséget e forráskiadvány. Nemcsak egy nagyszámú és a jelenlegi feltártság mellett szinte teljesnek tekinthetõ forrásanyagot tesz elérhetõvé, hanem jegyzetanyagával annak társadalomtörténeti feldolgozását is megalapozza.

A keszthelyi uradalom forrásanyaga lehetõvé teszi a 18. század közepétõl beinduló változási folyamatok követését (némi késéssel, 1770-tõl), s jelentõsen hozzájárul a 19. század elsõ felében felgyorsuló változások vizsgálatához, valamint a polgárosodási folyamatat e lényeges szakaszának elmélyültebb megértéséhez. Az idõbeli elemzés mellett a mezõváros (Keszthely) és a környezõ falvak eltérõ jellegü és gyorsaságú fejlõdésének vizsgálata rávilágít a társadalmi dinamika meghatározottságára és különbségeire is.

Mindemellett a tárgyi kultúra írott forrásanyagának közreadása nagy segítséget ad a Néprajzi Múzeumban õrzött tárgyi anyag történeti értelmezéséhez is. Az Etnológiai Archívumában összegyüjtött inventárium-anyag, az ott folyó kutatások (kiemelten a kiskunhalasi feldolgozás), valamint a korábbi két kötet fogadtatása, sikere mind azt támasztja alá, hogy e fontos kutatási központ eddigi teljesítményének újabb rendkívül jelentõs állomása a keszthelyi forrásközlés befejezése, és a III. kötet megjelentetése.