Szerkesztette: Jelen János, Wilhelm Gábor

Aranyba rejtett arcok. Aranymaszkok Ázsiából

A Zelnik-gyűjtemény a Néprajzi Múzeumban

Kiállítási katalógus

Néprajzi Múzeum/Magyar Indokína Társaság Kft., Budapest, 2010, 124 p.

4 500 Ft
Kosárba teszem

A termék kosárba került.

Kosár tartalma

A kiállítás és a katalógus fő célja, hogy bemutassa az Ázsia különböző területeiről származó maszkokat, s ezzel felhívja a figyelmet erre a páratlan, más gyűjteményekben is csak kivételesen fellelhető tárgycsoportra, szinte ismeretlen emlékanyagra. A Zelnik-gyűjtemény aranyból készült maszkjainak mennyisége és változatossága minden más gyűjtemény anyagát felülmúlja. A kollekció tudományos feltárása megkezdődött, az első eredmények a tárgycsoport angol nyelvű, 2009-ben megjelent katalógusában olvashatók, ezek nagy része ebben a katalógusban kerül először közreadásra magyarul. A kiállítás tehát először tárja a nagyközönség elé ezeket az ismeretlen műtárgyakat, a tárgyak részletes leírását, elemzését pedig a katalógus tartalmazza. A katalógusban megismerkedhetünk a maszkok változatos használatával. Az aranymaszkok részben halotti maszkok voltak, részben rituális célt szolgáltak, melynek természetéről többnyire csak feltételezéseink vannak. Annyi bizonyos, hogy az arany vagy más nemes anyagok használata kivételes volt, a hatalomhoz, az uralomhoz kötődött. Ázsiában és Óceániában a maszkok többsége egyszerűbb, növényi anyagokból készült. Ezt érzékeltetik a katalógusnak a Néprajzi Múzeum Ázsia-, és Óceánia-gyűjteményeiből kiválasztott műtárgyai, valamint a Zelnik-gyűjtemény néhány további, nem nemesfém tárgya. A katalógusban szerepel Bíró Lajos 1900-ból származó jegyzete, amely az új-írországbeli maszkoknak a halottkultuszban játszott szerepéhez ad adalékot, amely egyben azt is érzékelteti, hogy milyen nehézségekkel jár a maszkok alkotórészeinek, szimbolikájának, használatának hiteles leírása még akkor is, amikor az etnográfus személyesen tudott tájékozódni. Ez azért is fontos, mert a műkereskedelemből származó tárgyak pedig rendszerint nélkülözik az ilyen információkat, csak közvetett forrásokból, analógiák segítségével lehetséges eredetük és használati módjuk felderítése. A könyv bevezetőjeként a Néprajzi Múzeum főigazgatója Fejős Zoltán és az aranymaszk-gyűjtemény tulajdonosa dr Zelnik István ajánlását olvashatjuk, amellyel útraindítják a katalógust és a kiállítást.

Sembery Gábor hosszabb tanulmányban foglalkozik az ázsiai maszkok kulturális és rituális hátterével. Általános, a maszkokról szóló bevezetővel, majd földrajzi, azon belül pedig népcsoportok szerint felosztás szerint. Röviden szól az óceániai maszkok hátteréről is. A tanulmány a Zelnik-gyűjtemény maszkokat tárgyaló kötetében megjelent hosszas, minden kontinens maszkjait bemutató angol nyelvű tanulmány rövidített, magyar nyelvű változata.

A Néprajzi Múzeumban található ázsiai és óceániai maszkokkal kapcsolatban, a két gyűjtemény kezelője, Biró Anna és Wilhelm Gábor tárgyalja ennek az anyagnak a gyűjtési, kulturális és társadalmi összefüggéseit, figyelembe véve a készítő, a használó és a korabeli európai közeg igényeit.

A kötet kétharmadát kitöltő katalógusrészben anyag szerinti csoportosításban ismerhetjük meg a kiállított tárgyakat. A méret, származási hely és készítési idő mellett részletes tárgyleírást tartalmaz, és betekintést kaphatunk a rituális háttérbe is, amennyiben ismerjük azt. A tárgyleírásokat a kiállítás készítői Biró Anna, Jelen János és Wilhelm Gábor írták. A kötet végén áttekintő bibliográfia található. A tárgyfotókat Sarnyai Krisztina és Sulyok Miklós készítette.