Szerző: Kerezsi Ágnes

Obi-ugor viseletek

A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 17.

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2010. 200 p.

4 950 Ft
Kosárba teszem

A termék kosárba került.

Kosár tartalma

A Néprajzi Múzeum obi-ugor viseletanyaga mind összetételét, mind korát, mind pedig számát tekintve előkelő helyen áll a világ különböző területein található obi-ugor gyűjtemények sorában. Ennek két alapvető oka van. Egyrészt a gyűjtés korai időpontja, a gyűjtők személye, valamint a tárgyak dokumentációja és hatása a későbbi tárgygyűjtésre. Másrészt a szerző, Kerezsi Ágnes recens anyaga, amely rendszeres és tudatos tárgygyűjtésről ad tanúságot, és időben is kiegészíti a száz évvel korábban szerzett anyagot. Ebben a kettősségben rejlik az anyag értéke.

Európában csak a Finn Nemzeti Múzeum/Kultúrák Múzeuma gyűjteményei büszkélkedhetnek a Néprajzi Múzeum anyagánál több műtárggyal.

A Néprajzi Múzeum obi-ugor anyaga csaknem 1200 tárgyat tartalmaz, melyek funkciójuk, származási helyük, és anyaguk alapján rendkívül szerteágazóak. Ezek munkaeszközök, például halászati, vadászati tárgyak, az obi-ugorok vallásos életét reprezentáló rituális darabok és viseletek.

A viselet az egyik legállandóbb, legstabilabb része az obi-ugorok tárgyi kultúrájának, melyben az újítások részben kölcsönhatásokkal, részben új anyagféleségek megjelenésével magyarázhatók. A Néprajzi Múzeum Európa gyűjteményében jelenleg 255 viseleti darab, öltözetkiegészítő vagy olyan tárgy van, ami mint nyersanyag, vagy félkész darab szervesen kapcsolódik az obi-ugor viseletkatalógus témaköréhez.

A katalógusban szereplő obi-ugor viseletanyag több korszakban került a Néprajzi Múzeumba. Többségük a 19. század második felében konkrét céllal történő gyűjtés következtében. Ebbe a tárgyegyüttesbe tartoznak Reguly Antal, Pápay József, Jankó János, Pápai Károly és Munkácsi Bernát gyűjtései. Ők a magyarság finnugor eredetének nyelvészeti, mitológiai, ill. tárgyakban megfogható bizonyítékait kutatták. Egy másik gyűjteménytípushoz tartoznak azok a viseletdarabok, amelyek csaknem száz évvel később, a 20. század második felében, részben a manysi és hanti származású gyűjtőktől, részben hazai kutatóktól kerültek a Néprajzi Múzeumba. Ezeknek a száma 61. A véletlenszerűen gyűjteménybe került obi-ugor viseleti tárgyak száma viszonylag csekély, 8 darab.

A hanti és manysi viseleti tárgyaink nemcsak területi eloszlásban, hanem fajtájuk tekintetében is átfogó képet nyújtanak az obi-ugorok öltözködéséről. Bár a női viselethez tartozó tárgyak közül, elsősorban a hímzett ruhák és ékszerek száma a legmagasabb, de a női ruházat szinte minden darabjával rendelkezünk. Kivételt képeznek azok a halbőrből készült viseleti darabok, valamint a női nadrágok, amelyek a 19. századra már jórészt eltűntek a használatból. Férfi viseletanyagunk jóval kisebb számú, és elsősorban különféle típusú bundákból és rénszarvasprém csizmákból áll. A gyermekviseletek összetétele ugyanazokat az arányokat, tendenciákat mutatja, amit már a női és férfi viseletek kapcsán megfigyelhettünk. Itt is nagyobb mennyiségben vannak képviselve a lány, mint a fiú öltözetek. A 19. századi gyűjtésekben a rénszarvasprémből készült bundák, lábbelik dominálnak, a 20. század végi anyagban viszont a lányka ruhák.

Az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulások alapjaiban változtatták meg az obi-ugorok életét, kultúráját, társadalmát. Mára a házilag előállított, vagy kézműves termékeken kívül az ipari eredetű munkaeszközök, fogyasztási javak és viseletek is részét képezik az obi-ugorok tárgyi világának. Ezek bemutatása is helyet kapott az archív és kortárs felvételekkel kiegészített 200 oldalas katalógusban.