 A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyarok finnekről alkotott képét milyen tényezők alakították és befolyásolták a 19. század végétől napjainkig. A hagyományos kultúra elemeitől elindulva, a finn-magyar kapcsolatokat felvázolva eljut napjaink meghatározó finn cégeinek termékeihez, a finn példa, a finn csoda okainak feltárásához, bemutatásához és értelmezéséhez.
A kiállítás gondolati vezérfonala a hagyomány kérdése. Bemutatja a finnek hagyományhoz való viszonyát, ennek változását, s ezen keresztül utalásokat tesz a magyarok viszonyulásaira is. A hagyomány vagy a hagyománynélküliség a társadalom szervezőereje? Hogyan viszonyul egymáshoz a tradíció és a (poszt)modernitás?
 A kiállítás praktikus szervezőerejét a sztereotípia fogalma jelenti: a másik népről alkotott kép és ennek viszonya saját önképükhöz. Néhány kiemelt, középpontba állított fogalom és jelenség (természethez való viszony, az erdő primitív népe, szauna, mökki, design, sport stb.) segítségével - sokszor ismétlődő motívumokkal - vezet végig a jól ismert képzeteken, értelmezi, sok esetben újraértelmezi őket.
Módszertani vezérfonalként a reflexivitás fogalmát igyekszik használni, a felvetett kérdéseket a változásban bemutatva. Hogyan jelennek meg a bemutatott kérdéskörök a reflexiók különböző szintjén: a tudományosság, a finnekhez valamiért vonzódó közember, illetve a hétköznapi ember szintjén?
A kiállítás bevezető része a finn és a magyar történelem hasonló elemeit, a kapcsolatokat és ezek értelmezését helyezi a középpontba. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy valójában miért is olyan fontosak nekünk a finnek. Foglalkozik a finnugor rokonság, a Kelet és Nyugat közötti helyzet, a kisebbségekhez való viszony, az agrártársadalomból ipari társadalomba való átmenet kérdéseivel.
 A kiállítás következő egysége kiemelt, "sztereotip" példákon keresztül mutatja be a magyarok számára jellemzőnek vélt "finn kép"-et. A fő tematikus vezérfonal itt az "erdőből a civilizációba" gondolata, hiszen - leegyszerűsítve - ez a "finn csoda" lényege. Az izgalmas persze az, hogy közben miként marad meg a természetközeliség, és milyen elemek maradnak állandóak (például szauna, mökki, sisu stb.).
Az egyes termek tematikái a következők:
Erdőből a városba (erdő, szauna, mökki, finn építészet)
A Kalevalától a finn metálig
A hótalptól az autóversenyzésig (az erdei sportoktól a legfejlettebb technikai sportokig)
A gumicsizmától a Nokiáig
A finn népviselettől a Marimekkóig
A kéregedénytől a finn designig
A kiállítás tárgyi anyagát három réteg alkotja: alapvetően a Néprajzi Múzeum Európa-gyűjteményének finn anyagára és más magyarországi múzeumok finn vonatkozású tárgyaira épít; számít továbbá a finn kultúra iránt érdeklődők által behozott tárgyakra is. Harmadik rétegét a MaDok tárgyvásárlási pályázatából vásárolt mai tárgyi világ jelenti.
A kiállítás rendezői:
Szarvas Zsuzsa főrendező
Bata Tímea, Kerezsi Ágnes és Szojka Emese rendezők
|
