Kiállítás

Kő kövön

Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából 2014. okt. 30. - 2016. febr. 20.
A Soa történelmi traumájára való emlékezés módja lehet az események valamely részletének felelevenítése, az áldozatok emlékének, a túlélők gondolatainak felidézése, a történeti részletek és összefüggések tisztázása, a társadalom reakciójának elemzése. A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál.

 

A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel.
 

Szédertál, Nyugat-Magyarország, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.
Szédertál, Nyugat-Magyarország, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.


A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi rétegeket mutatja be, illetve ezek kapcsán egy-egy meghatározott témát jár körül.

Bikur Holim betegsegélyező egylet adománygyűjtő könyve, Pápa, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1912.
Bikur Holim betegsegélyező egylet adománygyűjtő könyve, Pápa, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1912.

Egy különleges tárgy, a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve segítségével a Micva és adományozás kérdéseivel, a pápai zsidóság történetével ismerkedhet a látogató. A zsidó férfi és női fejviselet, illetve a rituális kellékek világába kalauzol a Strájmli és főkötő. A vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, és a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe ad bepillantást a Handlé és nagykereskedő. Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésvel foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést.

Bocskor (chaliza cipő), Sopronkeresztúr, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.
Bocskor (chaliza cipő), Sopronkeresztúr, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.

A kiállítás törzsanyagát a Néprajzi Múzeum saját gyűjteménye adja. Ez a kollekció - egy-egy tárgy kivételével - még soha nem szerepelt kiállításon, sőt igazán eddig még a múzeum zsidó vonatkozású anyagának pontos számbavétele, értelmezése sem történt meg. A tárlat most erre tesz kísérletet: bemutatja a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt, a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat, nem beszélve a gazdag fotóanyagról.

Adler italmérés boltja, ajtajában zsidó férfi és fiúk kalapban, cicittel Alsóapsa, 1911. Balogh Péter felvétele
Adler italmérés boltja, ajtajában zsidó férfi és fiúk kalapban, cicittel Alsóapsa, 1911. Balogh Péter felvétele

A kiállítás rendezői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina
Közreműködők: Fülöp Hajnalka

Látványterv: Balla Margit
Digitális installációk: Ruttkay Zsófia, Csík-Kovács Zoltán, Hajdu Gáspár, Huszár Dániel, Nagy Ágoston, Papp Gábor, Samu Bence

Támogatók: Miniszterelnökség Civil Alap 2014., Országgyűlés Hivatala, Centropa Alapítvány

 

JEGYEK