A szerelem kertjében

A Néprajz az Operában sorozatunk újabb kamarakiállítása a Don Giovanni opera történetéhez kapcsolódva a magyar parasztság párválasztási, udvarlási szokásainak gazdag tárgyi emlékeit tárja a látogatók elé.

A Don Giovanni opera cselekménye a 17. századi Olaszországban játszódik, melyben a társadalmi szabályokat, az erkölcsi normákat és törvényeket megszegő főhős alakítja a játékos dráma történetét. A 19. század második felétől a 20. század közepéig a magyar parasztság párválasztási, udvarlási szokásait szintén az adott közösségnek egyház és állam által előírt valamint a társadalom által elfogadott szabályok határozták meg. Ennek a szigorúan szabályozott rendszernek gazdag képi és szóbeli szimbolikája alakult ki.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben szép számmal fellelhető szerelmi ajándékok, a felgyűjtött szerelmi dalok és népköltészeti alkotások, valamint a pásztorművészet alkotásai közvetítik e népi kultúra gazdag és sokszínű jelrendszerét. A legények által a lányoknak ajándékozott faragott és festett mosósulykokat, mángorlókat, guzsalyokat, guzsalyszegeket, orsókat, fonószékeket, vetélőket, orsókarikákat, vászonfeszítőket, kapatisztítókat, a vásári mézeskalácsokat a lányok hímzett zsebkendőkkel, jegykendőkkel, jegyingekkel, bokrétákkal viszonozták.  Ezek közül számos használati tárgyat olyan gazdagon díszítettek, hogy csak dísztárgyként őrizték őket. Másik részük használatba került ezzel igazolva a nyilvánosság előtt szívesen fogadott voltát.

A tárgyakon a növényi ornamentikát tartalmazó leggyakoribb díszítmény-kompozíciók a „a szerelem kertjére” utalnak, melynek képi világa a középkori lovagi világból ered és az európai paraszti környezetben már a 17-18 században kedvelt volt.

Kurátor: Tasnádi Zsuzsanna

A kiállítás helyszíne:

Erkel Színház, Bartók Béla terem
1087 Budapest , II. János Pál pápa tér 30.