Az egzotikus vadembertől az állampolgárig

A bemutatott fotókon több mint 100 év változó cigányképe látható, amely a jelenből indul ki, és a közelmúlton keresztül jut el a "távoli" 19. század végére. Jóllehet a kiállításon bemutatott minden kép tárgya a "cigány" - vagyis minden képen szerepel valamilyen formában -, azok nem csupán a fényképezett ember életébe, hanem a kép készítőjének megközelítési módjába és magának a társadalomnak a működésébe is bepillantást engednek. Tudvalevő, hogy az ismert, cigányokról készült fényképek többségét "nem cigányok" készítették.

E képeknek csak töredéke az olyan kép, amelyeket közvetlenül a cigányok rendeltek meg, vagy a velük találkozó fényképészeket legalább egy-egy kép erejéig befolyásolhatták. Ilyenkor az általuk megválasztott pózban, beállításban és csoportösszetételben, a maguk választotta öltözékben fényképezkedtek. A képek többségén azonban a cigányok általában nem a maguk akaratából vannak jelen, gyakran nem is nekik tetsző élethelyzetben örökítődtek meg, hanem akaratuktól függetlenül váltak az etnográfiai, az antropológiai vagy a szociológiai kutatás tárgyává, vagy a riportfotó jóvoltából egyenesen valamilyen politikai cél eszközévé. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fényképezés során ne válhattak volna partnerré, s ne lelhették volna örömüket a fényképezésben. Mégis nyomatékosítanunk kell, hogy fényképezésük gyakran egy rajtuk kívül álló kulturális világ rájuk kényszerített akarata volt.

A kiállítás célja tehát nem a magyarországi cigányság részletes történetének bemutatása. Jóval inkább azt elemzi, hogy a különböző fényképészeti, tudományos és politikai iskolák miként gondolkodtak a cigányokról, és hogyan viszonyulnak ehhez a cigányok önmagukról készített fotográfiái.

A kiállítás kurátorai: Szuhay Péter és Szeljak György
A képeket Kerék Eszter gondozta

A valenciai kiállítás katalógusa megvásárolható a múzeumi boltban.