A Megelőző Műtárgyvédelem (Preventive Conservation) Európai Stratégiája¹

Ajánlás
Vantaa, Finnország
2000. szeptember 21-22.

Az európai egységre való törekvés minden korábbinál erősebben megnyilvánul. A nemzeti kormányok régóta hasonló intézményeket hoztak létre, és hasonló politikát folytatnak a kulturális örökség érdekében. A múzeumok az európai társadalmi és intellektuális fejlődésre alapozva közös filozófiát és gyakorlatot igyekeznek kialakítani. A nyilvános múzeumok Európában a 19. században alakultak ki, és azóta ezek a nemzeti gyűjtemények a köz művelődésének és szellemi gazdagodásának kútfői. Az évtizedek múlásával a múzeumok Európa-szerte hűek maradtak a közösen kialakított eszmékhez, az alkotókészség, a kikapcsolódás és a fejlődés szolgálatához. Gyűjteményeik a tudás forrásai.

Manapság a múzeumok az európai kulturális politika vezető erői. A múzeum erősíti azokat a társadalmi, kulturális és tudományos tradíciókat, amelyek átszövik a nemzeteket.

A körültekintően hasznosított gyűjtemények olyan alapot biztosítanak a múzeumoknak, amelyre építhetik és megerősíthetik saját társadalmukat és az egész európai társadalmat is. A gyűjtemények lehetővé teszik a népek újrafelfedezését, a migráció, a fejlődés követését, és azokét az eszmékét, amelyek létrehozták és formálták Európát és a világot. Rögzítik és megőrzik a művészeti és tudományos alkotásokat, alapot nyújtanak a további fejlődés számára. Az összetartozás és megértettség érzését nyújtják, áttekintést biztosítanak a régmúlttól egészen a gyorsan változó jelen társadalmáig. A kihívást ezen gyűjtemények megőrzése jelenti, hogy továbbvihessük a múltat, és gazdagíthassuk a jövőt.

Az európai múzeumok élenjárók voltak a megelőző műtárgyvédelem koncepciójának kidolgozásában és gyakorlati bevezetésében. A megelőző műtárgyvédelem multidiszciplináris eljárásmód a kulturális örökség veszteségeinek csökkentésére, a köz javának szolgálatára. A megelőző műtárgyvédelem az európai irányelvek szerint a kulturális örökség megóvásának sarokköve.

A kulturális örökség törékeny. A tárgyi örökség sokféleképpen sérülhet, a háborúk és természeti katasztrófák borzalmai, de a környezetszennyeződés következtében, rovarkártételek, környezeti ártalmak és egyéni vandalizmus miatt is. A megelőző műtárgyvédelem csökkenti a kockázatot, és lassítja a gyűjtemény állagának romlását. Így minden megőrzési stratégia sarokköve, hatékony és gazdaságos mód az örökség integritásának megőrzésére, emellett minimálisra csökkenti az egyes tárgyakkal való egyéni foglalkozás szükségességét.

Ez a stratégia a nemzetek innovációin alapul, széles körű, mélyreható tapasztalatok összegyűjtését tételezi fel egész Európából, valamint azt, hogy közösen tárjuk fel a kihívásokat. Elsősorban a múzeumi megelőző műtárgyvédelemről szól, de levéltárak, könyvtárak és egyéb közgyűjtemények számára is hasznos.

A megelőző műtárgyvédelem nemzetközi ügy. Mindig is élt egy egységes filozófiára való törekvés, és ma már egyre erősödő hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyűjtemények mindenki számára hozzáférhetők és használhatók legyenek. A megelőző műtárgyvédelem kezdettől fogva a tudományos cserén, az információk szabad áramlásán és a képzések párhuzamos fejlesztésén alapult.

Az európai nemzetek közös nemzetközi koncepciókra alapozva saját tapasztalataik gazdag tárházát halmozták fel. A kormányoknak Európa-szerte alapvető szerepük volt a múzeumok jogi és igazgatási, oktatási és szolgáltatórendszerének kialakításában. A múzeumok átfogó irányelveikbe és terveikbe kezdték integrálni a megelőző műtárgyvédelmet. Interdiszciplináris szakértői csoportok kezdték kidolgozni a megelőző műtárgyvédelem módszertanát és jól megalapozott technológiáját.

Ez a dokumentum a 24 részt vevő ország szakértőinek figyelemre méltó munkáját tartalmazza. A vantaai találkozó résztvevői felelősséget vállaltak ezen dokumentum fordításáért és széles körű terjesztéséért.

Valamennyi nemzet részt vett megalkotásában, a leggazdagabbaktól kezdve azokig, amelyek most hagyták a hátuk mögött a háborút. Azok is részt vettek benne, akik már messze járnak a megelőző műtárgyvédelem területén, de azok is, akik csak most teszik meg a kezdő lépéseket. Ez a stratégia egész Európa tapasztalatát hasznosítja, a rendelkezésre álló források legjobb felhasználását adja, a leghatékonyabb és legésszerűbb fejlesztést biztosítja. Az európai partnerkapcsolatokat a nemzetek régóta fennálló erényeire alapozva ösztönzi.

A vantaai találkozó résztvevői öt olyan kérdéskört vitattak meg, amelyek hasznos útmutatások és tevékenységek keretéül szolgálhatnak. Kulcsfontosságú, hogy a nemzeti, valamint az európai örökség megőrzése érdekében ezeknek megfelelően cselekedjünk. Minden témához adott cselekvéssor társul. Ez adja a részletesebb alapot ahhoz, hogy országos és intézményes szinten lehessen tervezni, elemezni és kérdéseket feltenni, minden vonatkozásban tiszteletben tartva a tapasztalatokat és a realitást.

A kormányok vállalják a vezető szerepet a kulturális örökség megőrzésében, és elősegítik az országos stratégiák és tervek kialakítását.

Feladatok:

• A megelőző műtárgyvédelem elfogadható és fenntartható stratégiájának kialakítása, amelyet a kormány elfogad, és biztosítja megvalósítását.
• Olyan prioritások megállapítása a megelőző műtárgyvédelmi stratégia számára, amelyek a közgyűjtemények és környezetük múzeumi átvizsgálásán alapulnak.
• A múzeumi szakemberek és a kormányok állapodjanak meg egy múzeumi akkreditációs vagy regisztrációs programban, amelybe a megelőző műtárgyvédelem szervesen illeszkedik. Ez alapelveket, körülhatárolt tennivalókat vagy szerződéseket tartalmazzon, amelyeket a múzeumok és a kormány jóváhagy.
• Gazdaságossági és társadalmi hatáselemzést kell végezni, ami előkészíti a terepet a megelőző műtárgyvédelem számára.
• Konzultációs lehetőséget kell létrehozni és fenntartani a széles értelemben vett nagyközönséggel, és olyan megelőző műtárgyvédelmi stratégiákat kidolgozni és fejleszteni, amelyek proaktívak, és válaszolnak a változó igényekre.

A múzeumok a megelőző műtárgyvédelmet beépítik hosszú távú intézményi terveikbe, annak egymással szorosan összefüggő módszereit következetesen használják.

Feladatok:

• A múzeumokban az összes osztály vagy egység részvételével olyan átfogó intézményi irányelvet kell kidolgozni, amelynek a megelőző műtárgyvédelem szerves részét képezi, és megfelelő költségvetést biztosít hozzá.
• Az intézményi irányelv a gyűjtemény összetételének, jelentőségének és állapotának megalapozott, vizsgálatokkal és/vagy a kockázat megbecsülésével is megállapított ismeretén alapuljon.
• A megelőző műtárgyvédelmet a múzeumokban különböző területeken dolgozó, szakterületükön megfelelően képzett szakemberek csoportjaival kell megoldani, külsősökkel és belsősökkel egyaránt.
• Ki kell jelölni az alkalmazottak köréből a megelőző műtárgyvédelem felelőseit, és ezt bele kell foglalni a munkaköri leírásukba. A felső vezetés köréből fő felelőst kell kijelölni.
• Le kell fektetni a megelőző műtárgyvédelem irányelveit és módszereit, beleértve a katasztrófaelhárítási terveket és csoportokat is.

Mindenki, aki gyűjteményekkel foglalkozik, beosztásának és felelősségének megfelelő, naprakész képzést kap a megelőző műtárgyvédelem területéről.

Feladatok:
Annak érdekében, hogy a külső és belső munkatársak, akik gyűjteményekkel foglalkoznak, valamint a döntéshozók megfelelő információt és képzést kapjanak a megelőző műtárgyvédelemről, szükséges, hogy:

• meghatározzák és kidolgozzák az alapvető ismereteket a megelőző műtárgyvédelemről;
• készüljenek tananyagok a különféle nyelveken, támogatva a belső képzést;
• szervezzenek rendszeres alkalmakat a tudás felfrissítésére (CPD).
• A megelőző műtárgyvédelem közös és azonos értelmezése érdekében szükséges
• minden kulturális örökséggel foglalkozó oktatási programba a megfelelő szinten beépíteni a megelőző műtárgyvédelemet;
• a megelőző műtárgyvédelemről tantervet összeállítani, kidolgozni és eljuttatni a restaurátorképző intézményekbe.

• lehetőséget teremteni megelőző műtárgyvédelemi szakosodásra (mint például posztgraduális és PhD-képzés);
• a megelőző műtárgyvédelem területén kutatásokat ösztönözni;
• a megelőző műtárgyvédelemről tanárképzést indítani.

Mindazoknak, akik gyűjtemények kezelésével foglalkoznak, joguk és lehetőségük van hozzáférni a megelőző műtárgyvédelem nemzetközi információs anyagához abban a formában, ami igényeiknek leginkább megfelel.

Teendők:

• Nemzetközileg elismert terminológia használata.
• Tegyük a megelőző műtárgyvédelem fontos és mérvadó irodalmát hozzáférhetővé fordítások révén.
• Össze kell állítani és terjeszteni a kiadványok és egyéb információk teljes körű listáját, amely a hazai és nemzetközi adatbázisokon keresztül elérhető.
• Elősegíteni a múzeumok számára az információs technológia hozzáférhetőségét (internet, honlapok), hogy információt cserélhessenek a megelőző műtárgyvédelemről.
• Meghatározni, mely szervezetek felelősek az adatok naprakészen tartásáért és a nemzetközi kapcsolatokért.
• Több intézményt kiszolgáló adatbázisokat létrehozni, kezdve a tájékoztatástól a nemzetközi szinten létező ismeretanyagig.
• A megelőző műtárgyvédelemről való információcserét szakmai szervezeti tagság, konferenciák, szakmai cserekapcsolatok révén ösztönözni, gondoskodni a nemzeti, nemzetközi találkozók támogatásáról.
• A meglévő szakmai szervezetekkel együttműködni abban, hogy megtaláljuk és számba vehessük a megelőző műtárgyvédelmi tanácsadókat.

A közönséget fel kell készíteni, szerephez kell juttatni a megelőző műtárgyvédelemben.

Feladatok:

• Olyan közös gyűjteménykezelért biztosító programot kell kidolgozni, amelyek aktívan bekapcsolják a közönséget, és kialakítják a kulturális örökségért való közös felelősségvállalás szellemét.
• Kommunikációs stratégiát kell kidolgozni különféle célcsoportokra (ezek között vannak korcsoportok, gyűjteményspecialisták, felelős hatóságok, döntéshozók, média), hogy felhívjuk a figyelmet a kulturális örökség megőrzésének előnyeire és szükségességére.
• Mindenkit, akinek köze van a műtárgyvédelemhez, buzdítani kell arra, hogy vegyen részt a döntések előkészítésében azért, hogy kialakuljon a közös tulajdon érzése.
• Le kell szögezni, hogy a fenntarthatóság alapvetően fontos minden, a gyűjteményeket érintő tevékenység során.
• Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a kulturális örökség legjobban a maga teljességében értelmezhető és értékes.

Léteznek speciális teendők, amelyeket európai szinten ajánlunk bevezetésre, hogy az előrehaladást azonnali összefogással mindenhol elősegítsük. Ezek a gyakorlati, megvalósítható lépések összegyűjtik és felhasználják az európai erőforrásokat és lehetőségeket, támogatják a nemzeti szintű fejlődést, ugyanakkor innovatívak és fontosak egész Európa számára. Folytatják a megelőző műtárgyvédelem tradícióját, mint előremutató közös tennivalót az európai örökség érdekében.

A vantaai találkozó résztvevői az alábbi intézkedéseket tartják kívánatosnak:

• Fel kell kérni az Európa Tanácsot, hogy hozzon létre szakértői csoportot, amely kidolgozza a "Fenntartható megelőző műtárgyvédelem európai chartáját", és továbbítani kell az Európai Konvencióhoz.
• Ki kell dolgozni egy megelőző műtárgyvédelmi stratégiát, amit az Európai Unió Miniszteri Tanácsa és az Európa Tanács más tagországai a gyakorlatba ültetnek.
• Támogatni kell a közös gondoskodás alapvető elvét politikusok, szakemberek és a nyilvánosság aktív bevonásával, a megelőző műtárgyvédelem közös felelősségérzetének kialakítása érdekében.
• A meglévő erőforrásokra építve elő kell segíteni a megfelelő képzést szolgáló oktatóprogramok és tananyagok kidolgozását.
• Irányelveket kell kidolgozni múzeumi tervek készítéséhez, melyekbe a meglévő modellek és tapasztalatok felhasználásával beépítik a megelőző műtárgyvédelmet.
• Sürgetni kell az internethez való hozzáférés egyenlő lehetőségeinek kialakítását Európa összes múzeuma számára.
• Olyan intézményi hálózatot kell kialakítani, melynek hatáskörébe tartozik a megelőző műtárgyvédelemmel kapcsolatos információk összegyűjtése és terjesztése, és amely bevonja azokat a már fennálló testületeket is, mint az ICOM, annak Nemzetközi Restaurálási Tanácsa Megelőző Konzerválás Munkacsoportján keresztül, valamint az ICCROM.

A tömegtájékoztatást és a nyilvánosságot érintő tapasztalatokat közzé kell tenni, beleértve ezen tevékenységek értékelését is.

(A dokumentum több nyelven is olvasható itt: www.pc-strat.com)