ÿþ<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en"> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <meta name="Author" content="-szobi."> <meta name="GENERATOR" content="-szobi."> <title>Néprajzi Múzeum - Tabula</title> </head> <body text="#000099" bgcolor="#FFFFEC" link="#0000EE" vlink="#551A8B" alink="#000099" background="../hatter.gif"> &nbsp; <table CELLSPACING=2 CELLPADDING=2 > <tr VALIGN=TOP> <td WIDTH="210"> <table CELLSPACING=0 CELLPADDING=0 > <tr> <td><a href="../index.shtml"><img SRC="../logo.gif" BORDER=0 height=64 width=200></a></td> </tr> <tr> <td><nobr></nobr> <div align=right>&nbsp; <br><!-- <img SRC="12.jpg" height=75 width=37> --> <p><b>12 (1-2)</b></p> </div> </td> </tr> </table> </td> <td> <font size="-1"> <a NAME="1"></a><b>TURAI TÜNDE: Az öregkor mint az életút egy szakasza - az idQsek mint csoport </b><br><br> A társadalomtudományi szakirodalomban használatos öregség fogalmakat elégtelennek találva a szerzQ javaslatot tesz egy új koncepcióra. Mind a demográfiai öregedés, mind a társadalmi öregedés kategóriák távol állnak attól, amivel a terepen találkozni lehet. Kísérlet történik tehát a <em>kulturális öregség</em> fogalmának a bevezetésére, amelynek lényege, (1) hogy az életpálya kulturálisan meghatározott forgatókönyvre épül, melynek belsQ tagolódása is kulturálisan kódolt elvek szerint történik, illetve (2) hogy az életszakaszok közötti átmenetek nem egyetlen, statikusan rögzített szempont alapján mennek végbe, ahogyan azt a demográfiai és a társadalmi öregedés definíciója sugallja, hanem több esemény, jelenség alapján áll össze a tényezQknek az a komplex mátrixa, melynek alapján az egyént öregként látja környezete, illetve öregként határozza meg Q is önmagát. Mindezt egy szilágysági település példáján mutatja be a szerzQ. A vizsgált közösségben az alábbi elvek a meghatározók az öregkori küszöb megformálásában: a test (egészségi és esztétikai) változásai, a munkatevékenységek körének módosulásai, a családi állapot megváltozása, a gazdasági állapot életkor specifikus jellemzQi, az életkori kontextus, a lakóhelyváltozás, valamint a régi világ képviselete. Nem egyszerre és nem egyforma mértékben bekövetkezQ események ezek, hanem az egyéni ritmus függvényében változó intenzitással és gyorsasággal fejtik ki hatásukat az egyes életutakra, ami fontos szerepet játszik az idQskori életszakaszba való belépés egyéniességén túlmenQen magának az életszakasznak a belsQ tagolásában is, hiszen az öregek csoportja az egységes életkori címke ellenére heterogén.<br><br> <a NAME="2"></a><b>DÖMÖTÖR BEA: A hozzáférhetQ múlt - egy család történetei </b><br><br> A családtörténeti kutatások során mozaikdarabkákat illesztünk össze: különbözQ forrásokból származó emlékeket, történeteket, a múlt fennmaradt darabkáit próbáljuk meg olyan értelmes egésszé összerakni, amelynek van a jelen számára is mondanivalója.<br> Ahhoz, hogy megérthessük önmagunkat és az életünket, történeteket mesélünk, olyan történeteket, melyek segítségével belátható képünk lesz az idQrQl. Az idQ így válik többé vagy kevésbé hozzáférhetQvé  ám azt fontos látnunk, hogy ezek a történetek nem eleve létezQ narratívák. Nincs olyan eleve adott, egyedüliként helyes szövege a történeteinknek, melyre a próbálkozások során egyszer csak ráakadunk, a mód, ahogyan az emlékezet mqködik, nem teszi ezt lehetQvé. A történetmesélQ visszatekintQ pozíciója, melyben utólag ad értelmet mindannak, amit elbeszél, a történeti megismerés korlátozott lehetQségei nem engedik a múlt objektív,  valóságos elbeszélését, ehelyett maga a múltról szóló elbeszélés válik eszközzé, annak eszközévé, ahogyan a jelenbQl a jövQ felé nézünk, ahogyan a jövQbe történQ, etikailag felelQs átmenetet megalkotjuk. Ebben a munkában nemcsak az észlelés és az emlékezet jut szerephez a maga szükségszerqen konstruáló mqködésével, hanem a nyelv grammatikai és tropológiai mechanizmusai is  hiszen a rendelkezésünkre álló nyelvi eszközök is meghatározzák, mit és hogyan tudunk elmondani, szavakba önteni. <br><br> <a NAME="3"></a><b>FARKAS JUDIT: "Meghalt Gyqrqfq - éljen Gyqrqfq." Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása</b><br><br> A tanulmány egy folyamatban lévQ kutatáson alapul, melynek fókuszában a magyarországi ökofalvak néprajzi-antropológiai vizsgálata áll. Az ökofalvak kutatására a külföldi társadalomtudományi szakirodalomban már jó ideje akadnak példák és a magyar ökofalvak életének egyes aspektusairól Magyarországon is léteznek társadalomtudományi kutatási kezdeményezések. Az ökofalvak gazdálkodásának vizsgálata bekapcsolható a gazdaságtudományokban az utóbbi idQben egyre nagyobb teret nyerQ ökológiai gazdaságtanba, és rendkívül fontos kérdés a közösségteremtés, a hagyomány és hagyományalkotás kérdése, illetve e hagyományok beillesztése a zöldmozgalmak és a fenntartható fejlQdés diskurzusába. Jelen tanulmányban Gyqrqfq ökofalu létrejöttének egy új szempontú értelmezésére tesz kísérletet a szerzQ: azt vizsgálja, hogy az ökofalu alapítói miként kapcsolták/kapcsolják össze a régi, kihalt Gyqrqfq és az új, ökofalu Gyqrqfq történetét, hogyan hasznosítják újra a már létezQ, aktív potenciállal bíró Gyqrqfq-szimbólumot önmaguk megjelenítésében, és miképpen alkalmazzák mindezt az aktuális hatalmi diskurzusokkal és a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni véleményük kinyilvánításában.<br><br> <a NAME="4"></a><b>GERENCSÉR DIÁNA: "Lost in Yaoiland". Antropológiai vizsgálatok egy internetes rajongói közösségrQl</b><br><br> A tanulmányban egy speciális érdeklQdési kör alapján csoportosuló, körülbelül kétszáz fQs fórumközösség életének antropológiai szempontú leírásával foglalkozom. A közösség érdeklQdésének tárgya a japán rajzfilmek - <em>animék</em>  és a japán képregények - <em>mangák</em> - egy speciális almqfaja, a <em>yaoi</em>, mely férfiak közti homoszexuális kapcsolatokat ábrázol. A tanulmány arra keres választ, hogy egy rajongói közösségben a rajongás témája miként határozza meg a közösség mqködését, szervezQdését, milyen hasonlóságokat, eltéréseket lehet megállapítani ennek függvényében az eddigi, interneten végzett közösségkutatások eredményeihez viszonyítva, és hogyan szervezQdik egy közösség a virtuális térben. Másrészt a közösség tagjainak rajongását mint kultuszjelenséget mutatom be, ezzel próbálva egy lehetséges magyarázatot adni a téma iránti rajongásra. A rajongók körében ugyanis erQs, már-már áhítatos tisztelet alakult ki nemcsak a mqfaj, hanem egyes rajongói alkotások, alkotók és a közösség iránt is.<br><br> <a NAME="5"></a><b>PETI LEHEL: Krízishelyzeteket artikuláló vallásos tartalmú álmok egy moldvai csángó településen </b><br><br> Az elemzésben a szerzQ egy moldvai csángó település közösségi krízisszituációkat artikuláló álomelbeszéléseinek értelmezésére tesz kísérletet. A vizsgálódás annak megértésére irányul, hogy a társadalmi bizonytalanság közepette a közösségi válsághelyzetekben miként mqködött a moldvai csángók vallásos világértelmezése. Amellett érvel, hogy sajátos társadalmi szituációkban az álmok olyan kulturális tartalmakat hordozhatnak, amelyek révén a vallásos értelmezQrendszer részeként mqködhetnek. Kérdésként merül fel, hogy milyen szerepet töltöttek be ezek az álmok az egyéni vallásosságban, és mi a közösségi státusuk. Milyen kulturális mechanizmusok modellálták Qket, és milyen közösségi értelmezQ ideológiák támogatták létrejöttüket?<br><br> <a NAME="6"></a><b>HERMANN ILDI: Nyaralók </b><br><br> A budapestiek számára a szentendrei sziget különös jelentéssel bír. Sokuknak van nyaralója a fQvároshoz közeli Horányban vagy Tahiban. Magyarországon minden településnek, térségnek megvan a maga  szentendrei szigete , üdülQtelepe. A szerzQ a szentendrei sziget mikrokozmoszát tanulmányozta és mutatja be fotóival.<br><br> </font> <br>&nbsp; <br>&nbsp; <br> <center> <p><i><font color="#000099"><font size=-2>Néprajzi Múzeum, 2005</font></font></i> </center> </td> </tr> </table> </body> </html>