Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Cifraszűr paraszti használata

Cifraszűrt kizárólag férfiak viseltek. Gyakran legfontosabb vagyontárgya volt a pásztortársadalom tagjainak, de a falusi-mezővárosi paraszti lakosság ünnepi díszruhájaként is szolgált. Funkciója leginkább a felöltőnek feleltethető meg. Vállra vetve hordták, belebújva jóformán sohasem viselték, hiszen a ványolt szűrposztó keménysége miatt már nem volt alkalmas erre.

A cifraszűrök divatja a Dunántúlról indul: a szegett szűrök mellett már az 1820-as évektől megjelennek a gazdag rátéttel és kiegészítésként hímzéssel díszített szűrök. Írott és képes forrásaink azt bizonyítják, hogy a cifraszűr legelőször az extenzív, vándorló állattartást folytató, főként uradalmi pásztorok, valamint a közigazgatás-közbiztonság erőtlenségét kihasználó, gyakran pásztorokból verbuválódott betyárok körében vált népszerűvé. A cifraszűr legkorábbi ábrázolása Milfaith Ferenc betyárt mutatja, akit kivégzése előtt, 1836-ban Bucher Ferenc veszprémi festő lerajzolt. A rajzról készített metszet a nyalka betyárt cifraszűrben, jellegzetes, cilinder formájú, úgynevezett Sobri-kalappal, ezüstsarkantyús csizmában és dupla csövű vadászpuskával ábrázolja. A metszet igen népszerű lett: csárdák falát díszítette, megjelent számos, a 19. században oly népszerű betyártörténet-ballada ponyvakiadású kötetének illusztrációjaként. Milfaith alakja a betyár szimbólumává vált: a metszet alapján számos mézeskalácsütő fa készült.