Legújabb kiadványainkat ajánljuk

A Néprajzi Múzeum a költözésre készülés időszakában is folytatja publikációs tevékenységét. Ez év őszén négy kiadványa jelent meg, amelyek mögött fontos tudományos feltáró munka, kutatások állnak.

Néprajzi Értesítő XCIX (2017). Szerkesztő: Szarvas Zsuzsa

A Néprajzi Múzeum ebben az évben már a 100-dik számmal jelentkező évkönyve, 2017. évi, 99-dik kötetét, elsősorban a 2016-ban elhunyt Hofer Tamás, az intézmény egykori főigazgatója emlékének szentelte. Olyan tanulmányokat ad közre, amelyek kapcsolódnak Hofer Tamás tudományos munkásságához, érdeklődési köréhez.

Bata Tímea: Műtermi fotózás Békés megyében (1872–1921)

A Néprajzi Múzeum Képtár sorozatában megjelent kötet válogatást ad közre a vidéki fényképészműtermek Néprajzi Múzeumban fellelhető anyagából. A 19. század végének zsánerképei és a 20. század első évtizedeit reprezentáló műtermi fotók elsősorban a békési öltözetet örökítették meg. A kiadvány hat műterem anyagából válogatva mutatja be az életúthoz, a közösségi élethez kapcsolódó felvételeket, a háborús korszakhoz kapcsolódó családi fotókat, a fényképész műtermek sajátos világát.

Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Szerkesztő: Granasztói Péter

A Néprajzi Múzeum A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18-19. századi Magyarországon című kutatási programjának eredményeit mutatja be ez a tanulmánykötet. Ebből képet kaphat az olvasó a magyarországi tárgykészítés és fogyasztás gyári és kézműves technológiai, használati, társadalmi és gazdaságtörténeti sajátosságairól. A kutatás eredményei sikeresen kapcsolják össze az írott vagy ikonográfiai történeti források tárgyi világra vonatkozó adatait a múzeumokban őrzött tárgyakkal, s ezáltal bővítik, gazdagítják a róluk, a néprajzi tárgyakról való ismereteinket.

Többszólamú múzeum – Szerkesztők: Foster Hannah Daisy, Földessy Edina, Hajdu Ágnes, Szarvas Zsuzsa, Szeljak György

A fordításkötet tíz tanulmánya jeles múzeumteoretikusok és kurátorok tollából a kortárs néprajzi muzeológia fontos csomópontjait jelöli ki. A szövegek foglalkoznak a néprajzi múzeumok múltjával, jelenével és jövőjével, azokkal a dilemmákkal, amelyek a 21.század eleji néprajzi muzeológiát jellemzik. Elemzik a kulturális antropológia és a néprajzi múzeumok kapcsolatát, a társadalmi múzeumok szerepét, a kortárs tárgykultúra sajátosságait, illetve a néprajzi tárgy jelentésmezőinek változását. A különböző nézőpontokat tükröző elméleti megközelítéseket konkrét kiállítások kurátori praxisainak bemutatása egészíti ki.

A kötet látlelet a 21.század elejének –elsősorban néprajzi– múzeumokat érintő problémáiról, amelyet haszonnal forgathatnak múzeumi szakemberek, néprajzosok, antropológusok, társadalomtudósok, egyetemi hallgatók, de a múzeumok átalakulása iránt érdeklődő nagyközönség is.

Szarvas Zsuzsa