Kiállítás

Bekötik a fejét

Pop-up kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2022. dec. 14. - folyamatosan

A kendő eltakaró, védelmező funkciója mellett az évszázadok során a nők identitásának, társadalmi helyzetének, jogainak egyfajta szimbólumává vált. Egy ruhadarab, amelynek viselése lehet a közösséghez való tartozás önként vállalt elfogadása vagy hangsúlyozása, de lehet kötelezően előírt szabály is. A Néprajzi Múzeum időszaki pop-up kiállítása a magyar mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselésének hagyományaiba avatja be az érdeklődőt. Az induló BLUTUSZ Pop-up néprajz sorozat kiállításai túlmutatnak a múzeumi kiállítások hagyományos interpretációs eszközein. A „BLUTUSZ” sorozatcím a kis hatótávolságú rádiós kapcsolatra utal, ahol közel kell mennünk egymáshoz, hogy össze tudjunk kapcsolódni, és nyitottá váljunk a környezetünkben fogható rezgésekre.

A kendő egy olyan ruhadarab, amelyet már a mezopotámiai civilizációk is használtak, majd a zsidó, keresztény és iszlám vallásban egyaránt a viselet integráns része lett. Egy ruhadarab, amely jelképezi a személyes identitást és a közösségben elfoglalt helyet, vagy ezek megváltozását. Egy ruhadarab, amely a különböző kultúrákban sokszor meglepően hasonló jelentésű.

A zsidó hagyományban a talmudi előírásból az olvasható ki, hogy a szép, hosszú női haj egyfajta meztelenséget jelent, felkeltheti a férfiak érdeklődését, ezért a férjezett nő haját férjén kívül más nem láthatja. A női fejviselet jelző/jelölő funkciója a Kárpát-medencében a paraszti kultúrában is nagyon erős. Mutatja viselője életkorát, társadalmi státuszát, etnikai hovatartozását. A párta, a fejkendő vagy a főkötő mind külön jelrendszert alkot, és fontos információkat közöl viselőjéről. A muszlim vallásúak számára a Korán nem tartalmaz részletes előírásokat a ruházatot illetően, de mindkét nemnél előírja a meztelenség elfedését. A női kendő- vagy fátyolhasználat eredete az iszlám előtti időkre nyúlik vissza, és kulturálisan meghatározott: függ a textil jellegétől, a területenként változó öltözködési stílustól.

A Néprajzi Múzeum kiállítása a frissen startolt BLUTUSZ Pop-up Néprajz sorozat része, ahol máskor és máshol nem bemutatott tárgyakat és történeteket kreatív módon prezentálnak a múzeum munkatársai. A nagy, időszaki tárlatokat kísérő pop-up kiállítások az újdonság érzetét adják látogatóknak, emellett terepet adnak a gondolati játékra.

A Néprajzi Múzeum küldetési nyilatkozatában is társadalmi múzeumként határozza meg magát. A pop-up kiállítás „gyors” műfaja lehetővé teszi, hogy az intézmény múzeumi eszközökkel, gyűjteményi tárgyakon, dokumentumokon és fotókon keresztül reagáljon társadalmi, kulturális aktualitásokra.
A múzeum MÉTA terében létrehozott multimédiás elemekben bővelkedő kamaratárlat társadalmi interakcióra is épít. Az intézmény a Facebook-oldalán működő BLUTUSZ-csoportban arra kéri közösségeit, követőit, hogy ők is osszák meg saját tapasztalataikat, mondják el történeteiket, jelen esetben a kendő és más fejfedők viselésével kapcsolatban.

Kislány félünnepi kendőben, Inaktelke, Kolozs (Cluj) megye, Románia. Winter Erzsébet felvétele
Kislány félünnepi kendőben, Inaktelke, Kolozs (Cluj) megye, Románia. Winter Erzsébet felvétele

JEGYEK