„Fényképek medallion nagyságtól egész életnagyságig”: műtermi fotográfia és vidéki fotográfusok a 19-20. század fordulójának Magyarországán

A konferencia középpontjában a 19-20. század fordulójának fényképészmesterségének olyan rétegei, fotográfusai állnak melyek érintőlegesen jelennek meg a kiállításban. Olyan korábbi és friss kutatásokat, munkákat mutat meg, melyek a korszak fotográfusi gyakorlatát (esküvői páros portrék), egyes alföldi fényképészek munkásságát (Bleyer Aladár, Dékány Jenő, Sáray Szabó Albert, Szmrecsányi Miklós) vagy annak egy részét ismertetik meg az érdeklődőkkel. A korszak fotográfiáit bemutató, felhasználó alkotásokkal (Háttér) és projektekkel is bemutatkoznak.

A program részeként tárlatvezetésekre is sor kerül.

A Magyar Fotótörténeti Társaság, a Néprajzi Múzeum és a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös konferenciája két helyszínen zajlik, június 3-án délután a Néprajzi Múzeumban, június 4-én délelőtt a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Részletes program:

Helyszín: Néprajzi Múzeum, moziterem (-2. szint)
(1146, Budapest Dózsa György út 35.)

14.00–14.10  Köszöntő: Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója

14.10–14.40  Bognár Katalin fotótörténész, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár: Életfordulók a fényképész műtermében. Az esküvői páros portrék világa

Az esküvő az emberi élet egyik kitüntetett eseménye, így az erről tanúskodó vizuális emlék megszerzésének vágya a fényképezés kezdeteitől fogva bevételi lehetőséget jelentett a hivatásos fényképészek számára. A műteremben készített, friss házasokat megörökítő fotográfiák már a 19–20. század fordulóján is az egyház és a polgári közigazgatás által hitelesített házasság vizuális tanúbizonyságaiként szolgáltak.

A műtermi esküvői párosképek beállításait, a menyasszony és a vőlegény pózát, a kellékek kiválasztását több körülmény alakította. Az előadás sorra veszi ezeket a körülményeket, és vidéki műtermekben készült fényképek példáján mutatja be, hogyan követték a fotográfusok a divatot, a szokásokat, vagy éppen hogyan tértek el ezektől.

14.40–15.10  E. Csorba Csilla fotótörténész: Bleyer Aladár, a gyulai fényképész új adatok tükrében

Székely (Bleyer) Aladár (1870-1940) életét a fotótörténetírás kellően feldolgozta a kezdetektől haláláig, részletesen a pályája fő szakaszát és szakterületét, a portréfotózást illetően. A Vágatlanul című kiállítás koncepciója arra ösztönzött, hogy a korábbi adatokat átismételve és újakkal kiegészítve mutassam be Bleyer gyulai éveinek nagyon rapszodikusan fennmaradt termését, azt a töredékességében is látszó sokszínűséget, amely egy jobb vidéki fotográfust az 1890-es években jellemzett.  

15.10–15.40  Pettendi Szabó Péter fotográfus, képzőművész: Háttér – Járt-e már Budapesten?

Alkotói munkáimban 25 éve alkalmazok kiindulási pontként képgyűjteményekben, archívumokban fellelt fotográfiákat. Nagyszerű lehetőség ez, hiszen a fénykép apropója lehet az emlékezésnek, ezen keresztül közösségek és egyének identitás formálásának. A fényképek számtalan történetet rejtenek függően attól, hogy a kíváncsiságunktól hajtva a tudományok, vagy éppen a művészet felől közelítünk hozzájuk. A fényképezés teret szervez, viselkedési formákat alakít ki, irányítja a figyelmet. A Háttér – Járt-e már Budapesten? projektemet előkészítő kutatási szakaszban a Néprajzi Múzeum archívumában találtam rá nagyon inspiráló, a vándorfényképészek által készített felvételekre. Olyanokra, amelyek közül sok a Vágatlanul című kiállításban is látható. Az előadásomban mindezeket fókuszban tartva mesélek arról, hogy milyen sokféleképpen válik értelmezhetővé egy fénykép a kortárs művészeti térben.

15.40–16.00  hozzászólások, kérdések

Kapcsolódó programok:

13.00–13.50  Bata Tímea tárlatvezetése a Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága c. kiállításban – A részvételhez regisztráció szükséges!

Regisztráció

16.15–17.15  Bata Tímea tárlatvezetése a Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága c. kiállításban – A részvételhez regisztráció szükséges!

Regisztráció

Helyszín: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1036, Budapest, Korona tér 1.

10.00–10.10  Köszöntő: Török Róbert a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója

10.10–10.40  Morava Szilvia Judit történész-muzeológus, Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred: Három város, egy életmű - Dékány Jenő munkássága 

Dékány Jenő (1870-1944), a tudomány számára szinte ismeretlen fotográfus egész életét a fényképezésnek szentelte. Budapesten és Ungváron gyakorlati tapasztalatot szerezve Karcagon telepedett le, ahol közel négy évtizeden át örökítette meg a helyi és a környékbeli lakosságot. A köz- és magángyűjteményekben fennmaradt Dékány-képek négy évtizedes körképe által kézzel foghatóvá válik a fényképezés története és a fotográfus által használt műtermek változatos világa. Több fiókműtermének köszönhetően egy egész térség, a tágabb értelemben vett Nagykunság közösségének mindennapjait örökítette meg. Az előadás Dékány Jenő - Vágatlanul - Törékeny fényképek valósága című kiállításban is megjelenő - munkásságát mutatja be.

10.40–11.10  Pusztai Gabriella múzeumigazgató, Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum: Egy alföldi kisváros, Kunszentmárton fényképésze: Sáray Szabó Albert 

Az első állandó fényképész már az 1860-as években megtelepedett Kunszentmártonban, ami a környező nagyobb városokhoz képest is korainak számított. Legismertebb fényképészünk, Sáray Szabó Albert Szolnok neves fényképészénél, Szigety Henriknél dolgozott segédként 1896-tól. Mestere nagy tudású szakember volt, aki pályája csúcsán, 1903-ban József főherceg udvari fényképésze megtisztelő állását nyerte el.

Sáray Sz. Albert 1898-ban indította el üzletét, s vált hosszú időre a település keresett fotográfusává. Fényképek ezreit készítette el, melyek korának pótolhatatlan dokumentumai. Forrásul szolgálnak helytörténészeknek, néprajzkutatóknak, antropológusoknak, vallás- és fotótörténészeknek.

11.10–11.40  Török Róbert történész-főmuzeológus, MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum: Nagykőrös fényképésze Szmrecsányi Miklós

Előadásomban Nagykőrös egyetlen hosszú ideig működő fényképész sokoldalú munkásságáról kívánok szólni. Az alföldi mezőváros kialakuló polgárságának megörökítője az eredetileg felvidéki nemesi származású szmrecsányfalvi Szmrecsányi Miklós (1872-1941) élete és munkássága idáig feltáratlan volt. Bár képei ismertek, így a Vágatlanul című időszaki kiállítás egyik műtermi portré fényképész szereplője. A kutatás a kiállítást kiegészítve próbálja meg mozaikokból, forrásokból feltárni a fényképész munkásságát és életét. 

11.40–12.00 Velle-Varga Orsolya főigazgató-helyettes, MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum: User generated content - avagy a közösségi muzeológia lehetőségei

2022 és 2023 között az MKVM gyűjteménye több ezer fényképpel bővült, melyek a Csemege Kereskedelmi Vállalat hivatalos archívumából kerültek az intézménybe. Ezek a fényképek valamint a Csemege egykori lelkes dolgozói lehetőséget teremtettek arra, hogy továbbgondoljuk a feldolgozást és tágabb kontextusba helyezzük az adatgyűjtést. Reményeink szerint ennek az eredménye egy olyan információgazdag adatbázis létrehozása lesz, ami példaértékűvé válhat az MKVM gyűjteményében.

12.00–12.20 hozzászólások, kérdések, rövid szünet

12.30–13.00 Jenei Gabriella tárlatvezetése a Volt egyszer egy Csemege kiállításban

Kapcsolat: Bata Tímea, btimi@neprajz.hu

Támogatók: