Megvagyunk! – műtárgyak egykor és most

Szász szekrény

A Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény revíziója során a raktárban lévő műtárgyak és a rájuk vonatkozó dokumentumok –tárgyleírások és fotók – egybevetése olykor nem várt meglepetésekkel jár. Így történt ez az 1734-es évszámot viselő állószekrényünk esetében is.

 

A szekrényt 1958-ban Csilléry Klára, a bútorgyűjteményt akkoriban vezető muzeológus leltározta be 58.33.9-es, úgynevezett „raktárrendezési” számon. Mivel a tárgy múzeumba kerülésének körülményeit, gyűjtőjét nem sikerült azonosítania, stíluskritikai alapon határozta meg erdélyi szász eredetét, és a szekrény belsejébe írt 28/1904 felirat alapján feltételezte, hogy 1904-ben kerülhetett a múzeum birtokába.
A fenyőfából készült, faragott rátétekkel, festett ornamentikákkal és felirattal díszített egyajtós szekrény már 2007-ben fejtörést okozott, amikor a raktárban rátalálva némileg másként nézett ki, mint ahogy azt Csilléry Klára leírta. Egy – egyelőre ismeretlen időben történt – múzeumi restaurálás során festett felületét letisztították, elkallódott rátétdíszeit kiegészítették. Ám a legnagyobb változást az időközben előkerült és ugyancsak helyreállított fiókos lábazati része jelentette. Ez a lényeges szerkezeti elem a tárgyleíró karton hátoldalára ragasztott fényképen nem látható, és a műtárgy 161 centiméteresnek leírt magasságából is következik, hogy 1958-ban csak a szekrény korpusza került leírásra.


A lábazatát visszanyert, 191 centiméteresre növekedett szekrényt 2007-ben láthatta a nagyközönség a Néprajzi Múzeum „Virágozódott … Anno” Az Umlingok Kalotaszegen című időszaki kiállításán, ahol a Kolozsvárott letelepedett szász festőasztalos család munkássága erdélyi szász előzményeinek bemutatásához nyújtott szemléletes példát.E legutóbbi kiállítása óta – köszönhetően az Etnológiai Adattár Fotótárában fellelhető egyik fényképnek (F 341787) – műtárgyunk újabb részletekkel gyarapodott.Az archív felvétel a Néprajzi Múzeum Iparcsarnokban rendezett állandó kiállításán készült, ahol Bátky Zsigmond kiállítási kalauza szerint a bútorok közül helyszűke miatt csak néhány díszesebb darab volt kiállítva, egynéhány pedig szanaszét feküdt a gyűjtemény különböző pontjain vagy a kis szobafülkékben (Bátky, 1922:18). Az 1910-es években készült fotón egymásra halmozott 18. századi ládák szomszédságában áll szekrényünk, ekkor még részben átfestve, de szerkezetét tekintve teljesen épen.


Az újabb keresgélésre ösztönző régi fotó segítségével a műtárgy raktár elkülönített részén található bútortöredékek között hamarosan ráakadtunk a szekrény régóta kallódó felső párkányára, a homloklap felső részét díszítő faragott tulipánra és két, korábban elveszettnek hitt, s-alakú rátétdíszére.
A felső párkányrész előkerülésével immár 210 centiméteresre növekedett szekrényünkről az Iparcsarnokban készült fotó alapján bebizonyosodott tehát, hogy 1904-ben már valóban a múzeum tulajdonába kerülhetett. Az egykorú Gyarapodási Napló adatai szerint feltételezhető, hogy a 28. lapon bejegyzett vétellel azonosítható beszerzése. (Talán ezért írták emlékeztetőként a szekrény belsejébe a 28/1904 számot.) Eszerint a nagyszebeni illetőségű Grünblatt Benő műkereskedőtől vásárolhatta a szekrényt a néprajzi osztály.
Grünblatt Benő 1904 és 1911 között számos 18. századi erdélyi szász bútorral gyarapította a múzeum gyűjteményét. A közreműködésével beszerzett ládák és szekrények a korabeli asztalosság magas színvonaláról, a módosabb (talán városlakó) köznép ízlésvilágáról nyújtanak hiteles képet. Ezt tükrözhetik az 1734-ben készült szekrényen olvasható gót betűs feliratok, amelyeknek fordítását ezúton is köszönöm ifjabb Király Péternek:
„Es mach[t] mir Einer winschen waß er dah[t] So Winsch ich i[h]m Tausendt mahl so viell: die 4 marh / 1734 [Ha valaki nekem azt kívánná, amit gondol, úgy ezerszer annyit kívánok neki]”. Az alsó részen: „Wer will / wißsen was das kost / der muß haben, rechte post zu / frach waß das kost [Ha valaki tudni akarja, mibe került, megfelelő hivatallal kell bírnia ahhoz, hogy kérdezhesse az árát]”


Kiss Margit

 

Tekintse meg a Bútorgyűjtemény költözését bemutató kisfilmünket is!