Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Alapanyag - szabás - készítés

A 16. századig Debrecen volt a legjelentősebb központ, mely az alföldi gyapjútermelést dolgozta fel. Hanyatlása után az egykori Észak-Magyarország területén Rozsnyó, Rimaszombat, a dunántúli gyapjútermelést feldolgozó Veszprém, illetve az erdélyi gyapjú feldolgozásában híres Nagyszeben és Nagydisznód termelése szolgáltatta a köznapi szűr alapanyagát.

Cifraszűr készítéséhez legalkalmasabbnak országszerte a szebeni és nagydisznódi posztót tartották. A cifraszűr posztója többnyire a purzsa magyar juh gyapjából, négynyüstös, sávolyos szövéssel készült. A természetes színű fehér, szürkés, illetve barna posztót a reprezentatív, ünnepi posztóöltözetek megjelenésével elkezdték kifehéríteni és festeni. A cifraszűr alapanyagaként általában a természetes fehér vagy fehérített posztó, a Bihari körzetben pedig az 1860-as évektől a feketére festett változat vált divatossá.