Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Alapanyag - szabás - készítés

A cifraszűr szabása és készítése

A cifraszűr rendkívül egyszerű és régies szabású ruhadarab: minden darabja téglalap alakú, egyenes vonalú. Általában tizenegy darabból áll, a háta és eleje egy darabból szabott. Vállban fordul, eleje kihajtott, oldalán betoldás, alján pedig a körben kirojtosodást megakadályozó épszélcsík található. Ujjai egyenesek, és mivel nem használták, ezért sok esetben befenekelték azokat. A cifraszűr legjellegzetesebb darabja a négyszögletes gallér. A két sarkába varrt kerek "csücskője" összekötésével eredetileg csuklyává alakíthatták. Az Alföldön terjedt el a kis állógalléros változat, melyet Széchenyi-szűrnek is neveztek.

A szűr szabása kisebb különbségektől eltekintve (hosszabb vagy rövidebb, nagyobb vagy kisebb gallér, nyitva hagyott vagy befenekelt ujjrész) egész Kelet-Magyarországon hasonlóan történt. Ettől főként arányaiban tért el a dunántúli cifraszűr szabása, hisz itt a szűrnek igen bő, de rövid változata vált népszerűvé. Bősége miatt a dunántúli cifraszűr az egyik vállon lecsúszott, és a hetyke dunántúli legények ezt a viseletet tartották az igazinak. A vállra vetett szűr olyan bő volt, hogy a két kar nyugodtan mozoghatott alatta. Sőt használója a szerszámait, tarisznyáját is alatta hordhatta. A szűr eleje nem ért össze teljesen, a mellen egy szíjcsat tartotta.