Boldog / képek

2004. nov. 5. - 2005. máj. 22.
Mit láttak meg a faluból, a falusi ember életéből az elmúlt mintegy száz esztendőben mindazok, akik fényképezőgépet, filmkamerát vettek a kezükbe, és felkeresték a Budapesthez közel eső települést, Boldogot? Milyen fotográfiák készültek a néprajzkutatók, hivatásos fotósok ? riporterek, művészek ?, fotóamatőrök falujárásai alkalmával? Milyen filmekben kapott szerepet Boldog, mint a magyar falu tipikus példája vagy mint az etnográfiailag figyelmet érdemlő népi kultúra színhelye?


Az első világháború után Mezőkövesd, Sárköz, Kalocsa és a Hortobágy mellett talán Boldog lett az a település, amely néprajzi szakkiadványok, fotóművészeti folyóiratok, albumok, hazai és nemzetközi fotókiállítások leggyakoribb szereplőjévé vált. Az itt készült felvételek erőteljesen hozzájárultak a magyar faluról megalkotott vizuális képzetek szélesebb körű elterjedéséhez, a képes magazinoknak, a magyar népviseleteket és általában a népi kultúrát népszerűsítő publikációknak, továbbá a filmhíradók, idegenforgalmi és országimázs-építő kiadványok sokaságának köszönhetően.


Boldog fényképekbe foglalt világát fotográfiák nagy tömege őrzi. Jelentékeny mennyiségük található a Néprajzi Múzeum és más közgyűjtemények archívumaiban, de magánszemélyeknél is. A kiállítás ebből a szinte parttalan virtuális gyűjteményből válogatva mintegy 350, különböző céllal készült fotográfiát mutat be. Arra törekszik, hogy egy sokrétű vizuális rendszert föltérképezzen, ezért a képek kiválasztásánál a művészi szempont csak részben játszott szerepet.
A kiállítás a változatos okokból itt fotografált képeket állítja egymás mellé, s arra ösztönöz, hogy a fényképeket egymáshoz viszonyítva szemléljük. Ennek során fényképészeti látásmódok találkoznak, miközben az is érzékelhetővé válik, hogy a fényképek más tárgyakhoz hasonlóan változatos társadalmi életrajzzal bírnak.


Az anyag csoportosítása a képkészítés fő funkcióit követi, de ez csak hozzávetőleges lehet, mert a fénykép nem zárható szigorú kategóriákba; ugyanannak a képnek többféle felhasználása és értelmezése is lehetséges. Néhány korai családi képet leszámítva a bemutatott fényképek zöme az első világháború utáni hét-nyolc évtizedből származik, s fontos szerepet kapnak az 1932 és 1974 között a faluban rögzített filmfelvételek.


Rendező: Fejős Zoltán
 

Kiadványok a témában

Kapcsolódó adatbázisaink