A Kalevala magyar művészek szemével

A tárlaton láthatjuk Szatyor Győző pécsi rajztanár, a Népművészet Mestere grafikáit és faszobrait 1986-1987-ből. A Kalevala hőseit ábrázoló tölgyfaszobrok eszünkbe juttatják a Kalevala tölgyóriásról szóló sorait:

"Ki a tölgynek ágát törte, szerencsét szerzett magának;
ki a tölgy tetejét tépte, vett végtelen varázserőt;
ki egy levelét leszedte, örök szerelmet szakított."
(Rácz István fordítása)

1987-ben Szávai Istvánnak, a szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskola metszőköre vezetőjének óriási ötlete támadt: a hatodik osztály rajzóráján elkezdte felolvasni a Kalevalát, és folytatta mindaddig, amíg az egész iskolában lázasan készítették a kalevalai ihletésű rajzokat. A legjobbakat egymás mellé fűzve linómetszetek készültek.

Tillinger Péter szentendrei grafikus, református lelkész és könyvkiadó 1989-90-es finnországi tartózkodása alatt került közelebb a Kalevala világához, különösen a gyermekek számára Kalevala-illusztrációkat készítő barátja, Hannu Lukkarinen révén.

Balla Gábor fafaragó szobrász és Mészöly Gábor erdőmérnök-grafikus 2004-ben érdekes vállalkozásba kezdett. A Kalevalát gyermekek számára szerették volna megeleveníteni meggy- és cseresznyefából faragott bábuk és a kalevalai jeleneteket felelevenítő grafikák segítségével.

Érdekes megfigyelni, milyen fontos szerepe van minden művész munkájában az erdőnek, a fáknak, a természetnek. A Kalevala-fordítások közül mindenki Rácz István átültetését használta, aki a következőképpen nyilatkozik: "Nem vagyok benne bizonyos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetek ihletése nélkül".

A Néprajzi Múzeumban 2010. február 27-én nyílik meg a magyar művészek kalevalai ihletésű műveit bemutató tárlat. A kiállítást megnyitja: Outi Karanko, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott finn lektora.