Digitalizáció

Néprajzi Tartalmak Digitális Fejlesztése országos kompetencia

„…tárgyi ethnographiát illusztráció nélkül csinálni nem lehet…” [1]

/Jankó János/

A Néprajzi Múzeumban hosszú évek óta zajlik az a szakmai tevékenység, amelynek fókuszában a digitalizálás, az elektronikus gyűjteménykezelőrendszer folyamatos fejlesztése, valamint a munkák eredményeként létrejövő digitális tartalom mind szélesebb körű felhasználási lehetőségeinek kutatása áll.

Az elmúlt évek tudatos és hosszú távra tervezett eszközparkfejlesztésének köszönhetően a Néprajzi Múzeum fotóműterme, valamint digitalizálási lehetőségei mára kiemelkednek a hazai ágazati szereplők közül, vezető szerepbe helyezve az intézményt. A vonatkozó feladatkörökben dolgozó kollégák szakmai felkészültsége és gyakorlati tapasztalata elérte azt a minőségi szintet, hogy a megszerzett tudást továbbíthassa a szakma számára. Erre a tudásra, illetve annak átadására érezhetően jelentős igény mutatkozik. A közgyűjtemények jelenkori kihívásai között az egyik legfontosabb a digitalizálással-, illetve a létrejövő digitális tartalom menedzsmentjével kapcsolatos.

Felismerve az igényeket a Néprajzi Múzeum különböző, együttműködéseken alapuló projektekben igyekszik átadni a gyakorlati tapasztalatot, illetve a releváns forrásokon alapuló tudást. Az elsők között csatlakozott a magyar múzeumi szektor mind szélesebb körű, oktatási fókuszú társadalmi szerepvállalását elősegítő Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) elnevezésű programhoz. Egyértelmű célként fogalmazódott meg a múzeum gyűjteményeinek mind szélesebb körű publikálása, magas minőségű rekordok segítségével. Ennek keretében az intézmény több száz rekordot tett elérhetővé hazai és nemzetközi aggregációs portálokon, gyarapítva ezzel a Digitális Közkincsek szabadon elérhető tárházát. A kulturális javak minden esetben a NoC-NC „No Copyright – non-commercial use only” felhasználási joggal kerültek publikálásra.

A Néprajzi Múzeumban található a magyar hagyományos paraszti kultúra és a népművészet legnagyobb gyűjteménye. A több százezres nagyságú tárgyi gyűjtemény mellett, az ettől nagyobb nagyságrenddel bíró fénykép-, rajz-, nyomat- gyűjtemények, a több százezer oldalnyi dokumentum, film- illetve hangzó anyag, a kárpát-medencei népművészet legnagyobb és legteljesebb forrásbázisa. Az egyedülálló gyűjtemény szakmai alapokon nyugvó, rendszerben történő bemutatása és kereshető formátumban történő közreadása képezi egy olyan Népművészeti Tudásközpont alapját, amely a kulturális alapellátás, valamint a kultúrstratégiai szerepvállalás elveivel és elképzeléseivel összhangban szolgálja a társadalmat.

A Nemzeti Összetartozás Éve szellemiségében, valamint az Alaptörvényben megfogalmazott iránymutatás alapján

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.[2]

 a Néprajzi Múzeum elkötelezte magát, hogy az általa koordinált néprajzi muzeológiai területén keletkezett digitális tartalmak fejlesztése elnevezésű országos kompetenciafeladat keretében egy jövőbemutató, hosszútávú munkatervet fogalmaz meg – Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel. A teljes magyar nyelvterület néprajzi gyűjteményeinek egységes rendszerben történő nyilvántartását és digitalizálását célzó program jelenleg 5 székelyföldi múzeummal kezdte meg a munkát együttműködési megállapodások keretében. A partnerségen alapuló feladatvégzésben a Néprajzi Múzeum saját fotótechnikai eszközparkját bocsájtja az erdélyi kollégák rendelkezésére, illetve szakmai oktatások keretében segíti munkavégzésüket.

A Néprajzi Tartalmak Digitális Fejlesztése országos kompetenciafeladat alapvető célja tehát, a hiteles anyagra épülő virtuális tudásközpontok kialakítása. Intézményünk jelentős kutatásokkal támasztja alá a Tudásközpontok műfaji sokszínűségét, és mind szélesebb réteg számára biztosítani az elérhető minőségi tudást. Az interdiszciplináris szakmai megvalósulások felületét képezheti a Népművészeti Tudásközpont, a szakágat képviselő Néprajzi Gyűjteménykezelő Rendszer – online adatbázis, a Népművészeti Motívumkincstár, valamint a Néprajzi Múzeum kultúrstratégiai feladatkörével összefüggő további szerepvállalások. Az elköteleződés gyakorlati megvalósulási formája evidenciaként elfogadva, az a szakmai alapokon nyugvó intézményközi együttműködés, amely a kompetenciafeladat- és minden vonatkozó projekt gerincét képezi.

 

[1] Idézet Jankó János, Nemzeti Múzeum igazgatójához fogalmazott felterjesztéséből, amelyben a szakmai publikálás nehézségeiről értkezeik.

[2] Magyarország Alaptörvénye P) cikk

JEGYEK