Hírek

150 éve a Föld körül V.

Az expedíció nyomában

Noha a kelet-ázsiai expedíció Xántus nélkül indult el, a magyar kormány számára presztízskérdéssé vált a hazai tudomány képviselete, ezért két minisztere is levelet írt a birodalmi külügyminiszternek, Ferdinand Freiherr von Beustnak. Gorove ezúttal már nem kéréssel fordult minisztertársához, hanem abbéli elhatározását közölte vele, hogy Xántust nevezte ki a visszalépett Székács helyére.  Így végül Bécsből sem tudták megakadályozni Xántus kinevezését, amire egy hónappal az expedíció elindulását követően, 1868 novemberében került sor.

A kinevezéshez csatolt utasítás leszögezi, hogy „A kiküldetés czélja a magyar nemzeti Museum, magyar tudományos Akadémia, s a magyar Kir. tudom. Egyetem természetrajzi, népismei és könyvészeti gyüjteményeinek gyarapitása, s az ottani természeti s népismei állapotoknak tanulmányozása […] mindenekelőtt a tudomány fentebbi ágazataira vonatkozó tárgyaknak gyűjtése, illetőleg készpénz vétel vagy csere utján beszerzése. Küldetése ennélfogva tisztán tudományos, s az expeditio állami s kereskedelmi teendőire ki nem terjed…”

Azon túlmenően, hogy az utasítás világosan kimondja: Xántus feladatai kizárólag tudományos tevékenységre korlátozódnak, ebben a dokumentumban fogalmazódik meg első ízben Magyarországon tudományos célként „népismei” tárgyak gyűjtése. Az expedíció során fellépő politikai, tudományos és anyagi nézeteltéréseket előre látó Xántus azt is kikötötte, hogy nem kell alávetnie magát az expedíció osztrák tudományos vezetésének, a gyűjtésben szabad kezet kap, és szükség esetén kiválhat az expedíció kötelékéből.

Tudományos és politikai fenntartásai mellett volt még egy további körülmény, ami Xántust megfontolásra késztette. Attól kezdve, hogy 1850-ben Londonba, majd az Egyesült Államokba emigrált, súlyos egzisztenciális gondokkal kellett megküzdenie. Ezekből csak azután tudott kikeveredni, amikor 1863-ban amerikai konzuli tisztsége alól felmentették Mexikóban, és hajóbiztosítási ügynöknek állt, amit olyan sikerrel gyakorolt, hogy 1864 elején nem csak adósságait tudta rendezni, hanem hazautazásának költségei mellett 6000 dollárt is megtakarított. Hazatérését követően pedig az Állatkert igazgatói posztja nyújtott számára megélhetést. Erről az állásáról kellett lemondania annak érdekében, hogy a kelet-ázsiai expedíció kötelékébe lépjen. Noha Eötvös havi 200 forintnyi illetményt és „egyéb szabályszerű járandóságot” biztosított távolléte idejére, hazatérését követően ismét egzisztenciális bizonytalansággal kellett szembenéznie.

Ilyen előzményeket követően vállalkozott a „kellemetlen misszióra”, és a „pressióknak” engedve indult útnak Pestről 1868 szilveszter napján, majd szállt hajóra még ugyanazon a napon Triesztben. Úticélja Alexandria volt, annak érdekében, hogy a Szuezi-csatornán át megelőzze az expedíció két és fél hónapja úton levő hajóit, és azok 1869. március 1-re tervezett megérkezése előtt Szingapúrba érjen.

 

Gyarmati János

 

Illusztrációk

1.       Gorove István „közgazdászati” miniszter levele Ferdinand Freiherr von Beustnak, a Monarchia külügyminiszterének, 1868. nov. 29. (Állami Levéltár, Bécs, Kt. 93-96 Österr. Expedition Ostasien, Südamerika 1868-1870 Fach 34 S.R. 95 r 55). A dokumentum érdekessége a náci időkből való pecsét, amellyel az Anschlusst követően bélyegeztek felül egyes történeti iratokat.

2.       Carciotti-palota Triesztben a 19. század közepén​. Forrás: http://www.triesteprima.it/social/palazzo-carciotti-esempio-stile-neo-classico-20-11-15.html

 

JEGYEK