A műtárgy, mint táplálék – rovarok, kártevők és a penész

Folytatódott a Petőfi Kulturális Programkeretében, a Múzeumi Állományvédelmi Bizottság (MÁB) által szervezett állományvédelmi ismeretterjesztő szakmai napok sorozata a vidéki múzeumokban. Júliusban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kállósemjén adott otthont az eseménynek, ahol a Kállay-kúria biztosított kiváló helyszínt. Az előadások célja, hogy alapvető ismereteket adjanak át a múzeumi állományvédelemről, kiemelve a csapatmunka fontosságát, részletesen ismertetve a műtárgyak hosszútávú megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, de szó esett takarításról, veszélyes anyagokról, múzeumi kártevőkről és a penész kialakulásáról is.

A Kállay-kúria rendezvénytermében zajló szakami eseményt Orosz Péter (a Néprajzi Múzeum állományvédelmi csoportvezetője, a Múzeumi Állományvédelmi Bizottság tagja) nyitotta meg, majd a jelen lévők bemutatkozása következett, elmondván, melyik intézmény képviseletében érkeztek. Az előadásokat kötetlen szakmai beszélgetés követte, ahol a jelenlévők megvitathatták aktuális problémáikat, felmerülő kérdéseiket az előadókkal, szakemberekkel és egymással.

A múzeumi környezetben számtalan olyan kártevővel találkozhatnak a múzeumi dolgozók, amelyek közvetlen vagy közvetett állományvédelmi kockázatot jelentenek a gyűjteményekre nézve, de ha időben észlelik őket, még megelőzhető az elszaporodásuk. Dicső Ágnes (festményrestaurátor, az Iparművészeti múzeum állományvédelmi felelőse, MÁB tag) előadásában kiemelte, hogy a biológiai kártevők, mint például rovarok, rágcsálók és penészgombák, komoly veszélyt jelentenek a műtárgyakra. A védekezés alapja a megfelelő múzeumi környezet kialakítása, ahol figyelni kell a páratartalomra, hőmérsékletre és tisztaságra. A kártevők elleni védekezésben hosszútávon a környezetvédelmi szempontok, illetve ezen kezelések hatásmechanizmusa miatt, nem fenntarthatók a rendszeres vegyszeres kezelések, ezért a megelőzésre és a rendszeres monitorozásra kell helyezni a hangsúlyt. A kártevők azonosítása és a műtárgyak mozgását lekövető karantén protokollok használata elengedhetetlen. A védekezés sikeressége csak pontos adatgyűjtéssel és az intézkedések szoros nyomon követésével érhető el.

Ennek kapcsán a műemlék épületekben és múzeumokban megtalálható kártevő rovarokról készült egy honosított plakát az English Heritage dokumentuma alapján. Ez a színes, látványos rajz segít eligazodni, hogy egy épületen belül hol és milyen típusú rovarral találkozhatunk. Az előadásokat és a „rovaros plakátot” letölthető formában elérhetővé tesszük az állományvédelem honlapján, amint ismeretterjesztő sorozatunk végéhez érünk.

Ezúton is köszönjük a Kállay-kúriának a ragyogó helyszín biztosítását. Szeretnénk megköszönni a Kállay-kúria vezetőségének a cateringet, és az általuk helyben biztosított ebéd lehetőségét, a vendégek invitálását, a résztvevő érdeklődők kitartó jelenlétét. Név szerint Dzsunyák Gabriellának, Takácsné Varga Ágnesnek és Dankóné Németh Erikának köszönjük segítőkész munkájukat.

Az ismeretterjesztő nap részletes programja:

Délelőtti előadások:

• Bemutatkozás

• A múzeumi állományvédelmi tevékenység – Műtárgyterekre ártalmas környezeti hatások

• Műtárgyterek szellőztetése és takarítása

Délutáni előadások:

• Múzeumi kártevők és a penész megjelenése

• Műtárgyterek kialakítása

• Műtárgyakban rejlő veszélyes anyagok

• Kötetlen beszélgetés, programzárás

Az ismeretterjesztő nap a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet közös szervezésben, a Petőfi Kulturális Program részeként valósult meg.