Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
2025. április 11-én ismét a Néprajzi Múzeum adott otthont a XII. Tradíció pályázat eredményhirdetésének és szakmai továbbképzésének, ahol a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztálya a hagyományokhoz híven ünnepelte az önkéntesgyűjtők munkáját. A rendezvény célja az volt, hogy méltó módon ismerje el az önkéntes gyűjtők munkáját, és lehetőséget teremtsen a közös tanulásra, inspirációra. A szakmai nap délelőttje köszöntőkkel indult: házigazdaként dr. Granasztói Péter, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, valamint dr. Paál Zsuzsanna, a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztály elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően dr. Landgraf Ildikó (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet) ismertette a következő év egyik ajánlott témáját: az Újvilágba kivándorlók emlékeinek feltárását a családi irattárak tükrében.
A szakmai előadások sorát dr. Berényi Marianna, a Néprajzi Múzeum Kommunikációs főosztály vezetője nyitotta meg a Hogyan gyűjtsünk magunkról hiteles digitális információkat? című módszertani előadással, melynek során az önkéntes gyűjtők megismerhették – többek között – a Néprajzi Múzeum adatbázisát és más, jelentősebb hazai és nemzetközi online adatbázist.
Második előadóként a PTE BTK Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanársegédje, Balogh Pál Géza avatta be a jelenlévőket a kóspallagi Öregházhoz kapcsolódó néprajzi kutatásokba. Utolsó előadóként Nagy Zsolt, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet kutatója vázolta fel az etnobotanikai gyűjtés alapjait, módszertanát és a témában rejlő kutatási lehetőségeket, mintegy kedvcsinálóként az önkéntes gyűjtők számára.
Az ünnepélyes díjkiosztáson 55 oklevél került átadásra; a pályázatok közül 19 jó, 19 nagyon jó és 17 kiváló értékelést kapott. A pályamunkák a jelentkezési lapokkal és a dolgozatok szakmai bírálataival együtt, mind elhelyezésre kerülnek a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumának Kéziratgyűjteményében, ahol a jövőben kutathatóvá is vállnak.
A XII. Tradíció pályázat három nagy témakört hirdetett meg: Közelebbről a közelmúltról! Kiemelt témaként jelölte meg a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály a szocializmus évtizedeire vonatkozó kutatásokat pl. a falusi életvilágok kollektivizálás utáni átalakulását; a korszak mindennapjait befolyásoló innovációkat és a kényszermegoldásokat; az üdülőkultúra változásait; a kultúrpolitika által irányított folklórjelenségeket – ugyanis a közelmúlt kutatását sokszor elhanyagolhatónak gondoljuk, az ismerősség érzése lengi körül az elmúlt 50-60 év hétköznapjait. A Tárgyak a népszokásokban című témakiírásra sajnos nem érkezett egyetlen pályamunka sem, ugyanakkor dicséretes, hogy tárgyakkal, tárgyakat előállító kézművesmesterekkel foglalkozó pályamunkákat olvashattunk a dolgozatok között.
Az „Emlékezzünk!” című témakiírásra nagy számban érkeztek pályamunkák, 17 dolgozat foglalkozott a családi és személyes emlékezet, a családban és tágabb közösségben elérhető írott dokumentumok pl. naplók, levelek, önéletírások elemzésével. Örömmel láttuk, hogy a múló családi emlékezet megörökítésére, a családban olykor évtizedekig csak kallódó dokumentumok vizsgálatára sokan vállalkoztak. 3 pályázó családtörténetet, 5 pályázó egyéni élettörténet dolgozott fel pályamunkájában, emellett a nagyszülők egykori gyermek- és fiatalkori mindennapjai is több dolgozatnak képezték a témáját, végül meg kell említeni, hogy 4 pályázó a háború, a hadifogság, az ötvenhatos emlékezet, illetve a katonatörténetek témakörét vonta dolgozata fókuszába. A családi emlékezet mellett sok pályázó a személyes emlékezetére épített. A pályázók mély helyismerete, az évtizedes változások közvetlen megtapasztalása, az éles emlékezet olyan adatokat tud a pályamunkáknak köszönhetően megőrizni a jövő számára, melyek a pályamunkák híján bizonyára nyomtalanul elvesznének.
A legtöbb kézirat (26 pályamunka) a kiemelt témakörök mellett meghirdetett szabadon válaszható néprajzi témakiírásra érkezett. Az anyagi kultúra, a mesterségek, a folklór, az életmód, a vallás, a néphit, az emberi élet fordulói és a nyelvészet témakörébe sorolható pályamunkákat is számba vehettünk a dolgozatok között, továbbá mind történeti megközelítésű, mind jelen-fókuszú írások érkeztek a pályázatra. A témakörök és megközelítések színességére nézve néhány pályamunkát szeretnék példaként felsorolni: Kovács Sándor Rontásemlékek Gyöngyössolymoson, Varga Kamill Üzenetek és hordozóik. Graffitik, falfirkák, közművészet, városi művészet Gyöngyösön, Kömlei Viktor Egy eltűnt mesterség. A mészégetés kultúrája, Kulcsár Józsefné Temetési szokások Szentsimonban. Láthatjuk a felsorolt címek alapján, hogy a kortárs szubkultúrák művészetétől kezdve a temetés ritkán kutatott témáján keresztül a csapásmagyarázó rontásokon át a letűnt mesterségek témaköréig sokféle kérdéskör ragadta meg idén a pályázók figyelmét.
Az eredményhirdetés és szakmai továbbképzés fénypontjai kétségtelenül a kurátori tárlatvezetések voltak a Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Kiállításában. dr. Szeljak György muzeológus avatta be az önkéntes gyűjtőket a „Tárgyéletrajz” terem kulisszatitkaiba és terepmunkáiba. Tőle vette át a stafétabotot a nap végén Tasnádi Zsuzsanna, az Etnológiai Archívum főosztályvezetője, aki a „Népművészet időről időre" terem csodálatos tárgyainak a történetét tárta fel a résztvevőknek.
Szerző: Horváth Kinga, Kovács Evelin