Emlék Sasvárról

A szobrok és képek, kerámiák, archív fotók, búcsústárgyak reprezentatív gyűjteményét tanulmányozva látogatóink megismerhetik a híres Pieta kultuszának populáris vonatkozásait. Többnyire szériamunkák ezek, de nem kizárólag: egyéni megfogalmazások is szép számmal akadnak közöttük. A 21. század embere számára egyaránt megkapó ábrázolásai az anyai fájdalomnak.

A "művészettörténet és néprajz senkiföldjéről" való tárgyak előképe a sasvári barokk kegytemplom oltárába foglalt, 16. századból való Fájdalmas Szűzanya-relief. Krisztus anyja ölében horizontálisan elhelyezkedő teste, mereven földig lógó jobb karja a népi ábrázolásokon is egyértelműen felismerhető. A "sasvári Pieták" - faragott, festett szobrocskák önmagukban vagy Mária-házakba foglalva, üveg- és tükörképre festve - a felvidéki, dunántúli, palócföldi katolikus parasztság tisztaszobáinak megbecsült tárgyai voltak. Emlékek a zarándokútról vagy csak mások által hozott kegytárgyak, generációkon keresztül öröklődő családi értékek. A kegytemplom és a kegyszobor jellegzetes képe ponyvanyomtatványokon, imakönyvek lapjain, szentképeken is terjedt. A sasvári Pieta kőből faragott változatait megtalálhatjuk házak oromzatán, útszéli oszlopokon.

Šaštin ma a katolikus szlovákok legjelentősebb búcsújáróhelye. A Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén, szeptember 15-én évről-évre zarándokok ezrei keresik fel.

A kiállítás előterében látható fényképeket a Néprajzi Múzeum munkatársa, Gebauer Hanga készítette a helyszínen. A búcsúban vásárolt, a sasvári Pietával díszített jelenkori tárgyak a MaDok gyűjteménygyarapítási programja keretében kerültek a tárlókba.

A kiállítás rendezője: Sedlmayr Krisztina