Az ékítményekről - Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékére, születésének 160. évfordulóján

Az ékítményekről című konferencia a 19. és 20. század fordulójának gazdag díszítőművészetével/ornamentikájával foglalkozik, szorosabban a népművészeti eredetű motívumokkal és struktúrákkal – elsősorban a képzőművészetben és iparművészetben (felvillantva a természeti és történeti elemek jelentőségét is). Azt a kort emeli tehát ki, mely az ornamenst magát műtárgyként, az ornamentikát önálló művészetként, s nem csupán kiegészítő elemként határozta meg.

Ez a szemlélet – felvértezve a 20. századot végigkísérő jelelmélet (szemiotika) tanulságaival - elevenedett fel az ezredforduló körül, amikor az ornamentika, jól nyomon követhetően, újra a mindennapi élet, a művészetek és a tudomány fókuszába került, a populáris kultúrában is és globálisan, hasonlóságokat mutatva fel az egyes népek „díszítményei” mint a Kunstwollen megnyilvánulásai között, az ornamenst jelentéshordozóként, ilyenformán a kommunikáció részeként tételezve (Oleg Grabar: The Mediation of Ornament, 1992). Ebből kiindulva századunk elején az Ernst Múzeumban (bevonva alkotóművészeket is), az ELTE Művészettörténeti Tanszékén (hallgatói kutatások útján) és múzeumi műhelyekben (például Gödöllőn) folytak kísérletek az ornamentika újraértelmezésére mind a tudományok, mind a művészetek alapján.

„A népművészet felfedezése” és léte a 19. század nagy eseményei-folyamatai közé tartozik a régiónkban, együtt a népköltészetével, a szájhagyomány számos más területével. Miután az ornamentika antropológiai sajátosságként tételeződött (Owen Jones), mely koronként és kultúránként más és más, és ezeket a tényeket ornamentika-gyűjtemények sokasága tárta fel, az ornamentális jellegű népművészet iránt átható történeti, teoretikus és szakmai érdeklődés támadt. „Felfedezői” közt művészek is voltak, akik a kép- és tárgyalkotás sajátos útjaira leltek általa, illetve újraértelmezték a művészet fogalmát, az alkotófolyamatot és magát az ornamentikát is. Egyikük volt Körösfői-Kriesch Aladár festőművész, akinek születésnapjára (1863. okt. 29.) emlékezünk e konferenciával, és aki barátaival: a Gödöllői művésztelep tagjaival valamint sok más kortársával az „akadémiai kánon” helyett/mellett új és nyitott világot teremtettek. Ebbe a világba tekint bele a konferencia.

Szöveg: Keserü Katalin

Program

A rendezvényre az alábbi linken lehet regisztrálni, október 25.-ig.
A részvétel ingyenes.

Letölthető program
 

9.00       Köszöntő (Dr. habil Kemecsi Lajos etnográfus DSc, a Néprajzi Múzeum főigazgatója)

9.10       Emlékbeszéd Körösfői-Kriesch Aladár festőművészről (Keményfi Róbert néprajzkutató egy. tanár, a DE BTK dékánja)

9.30      I. szekció: Tisztelet az elődöknek (ornamentika-elméletek és -rendszerek)

Ernst H. J.  Gombrich: The Sense of Order. Az ornamentika vizsgálata a pszichológia segítségével (Rákos Katalin műv.történész, tanársegéd, MTE)

10.00    A növényi ornamentika megújulása a 19-20. század fordulóján (Bechtold Ágnes PhD művészettörténész, tájépítész, Építési és Közlekedési Minisztérium)

10.30    Honfoglaláskori ornamentika a szecessziós építészetben (Brunner Attila doktorjelölt)

11.00    Körösfői-Kriesch Aladár és a népművészet ornamentikája (Keserü Katalin művészettörténész, prof. emeritus)

11.30    Az ornamentika-mintakönyvek, ornamentika-oktatás visszahatása a falusi kézművességre és tárgykultúrára (Verebélyi Kincső folklorista, ny. e. tanár)

12.00 – 13.00 Ebédszünet (önköltséges)

13.00    II. szekció: Díszítés és jelentés (népművészeti ornamentika az iparművészetekben a századfordulón)

Az országház népi díszítőelemei (Tasnádi Zsuzsanna néprajzkutató muzeológus, főosztályvezető, Néprajzi Múzeum)

13.30    A szabadkai építészeti szecesszió iparművészeti vonatkozásai és a népművészeti ornamentika (Ninkov Olga PhD művészettörténész, múzeumi tanácsos, Szabadka, Városi Múzeum)

14.00    Lajta Béla síremlékeinek ornamenseiről (Csáki Tamás PhD művészettörténész, adjunktus, ELTE Művészettörténeti Intézet - BTM Kiscelli Múzeuma főosztályvezető-helyettese)

14.30    Üveg és kerámia (Balla Gabriella művészettörténész)

15.00 – 15.30  Kávészünet

15.30    III. szekció: A világ képei (népművészeti ornamentika a képzőművészetekben)

               A festői ornamens. Csók István találkozása a sokác népművészettel (Révész Emese PhD művészettörténész, tanszékvezető, ELTE Művészettörténeti Intézet)

16.00     Nagy Sándor külön útja: A népies zsánerkép ornamentalizálásától a vonal szabad futására épülő ornamens-teremtésig (Gellér Katalin PhD művészettörténész)

16.30     A végtelen rózsaindától a fantáziás mütyürkéig. Egyedi ornamensek Nagy Sándor képző- és iparművészeti alkotásain (Prékopa Ágnes PhD művészettörténész, főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum)

17.00    Undi Mária gyűjtőútjairól és munkásságáról (Illés Vanda művészettörténész, Hagyományok Háza)

17.30    Mokry-Mészáros Dezső gyűjtéseiről és képzőművészeti alkotásairól valamint kései kerámiáiról (Váraljai Anna PhD művészettörténész, egyetemi adjunktus, SZTE-BTK Filozófia Tanszék)

18.00    Ornamentika-értelmezések a 21. században (Krakkó Eszter művészet- és irodalom-történész, EKKE Anglisztika Tanszék)