A türk világ múzeumai és a Néprajzi Múzeum

2022 májusában nyílt meg Budapesten, a Városliget mellett a Néprajzi Múzeum új főépülete. A reprezentatív és korszerű épület a korábbi szakmai intézményi kapcsolati hálón túl is komoly érdeklődést váltott ki világszerte. A kultúrstratégiai küldetéssel működő intézmény a magyar kultúrdiplomáciai szerepvállalásnak is kitüntetett helyszínévé vált megnyitását követően. Erre különösen alkalmassá teszi komplex gyűjteménye, azaz a magyar népi kultúra legnagyobb és leggazdagabb kollekciója és egyben a világ távoli kultúráit képviselő másfél évszázados működés eredményeként létrejött nemzetközi gyűjteményei. Így a megnyitás óta eltelt egy esztendő alatt számos diplomáciai eseménynek, távoli országok kulturális projektjeinek adott helyet az intézmény. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Néprajzi Múzeum 2023-ban megvalósult, türk nemzetekhez fűződő tevékenysége is.

Az intézmény deklarált küldetése 1892-től, hogy a történeti etnográfiára, a rokon népek összehasonlító vizsgálatára is fókuszáljon. Az 1880-as évektől a második világháborúig így a nem-magyarországi néprajzi gyűjtések középpontjába a rokon népek gyűjteménye került. A kutatók remélték, hogy ennek segítségével jobban értelmezhetővé válik mind a hazai néprajzi tárgyanyag, mind a magyarság őrtörténete. Ez a törekvés – éppen a korábbi előmunkálatok, kutatások és gyűjtések miatt – 1945 után sem szorult háttérbe. A „rokon népek” kategóriája a múzeumban a 19. század végén és a 20. század első felében három fő csoport tartozott: finnugor (uráli): nyelvrokonok, török-tatár: „rokon vérű” népek és kaukázusi, iráni népek: „rokon kultúrájú”, azaz korábban azonos területen élő népek. A Néprajzi Múzeum rokon népekkel kapcsolatos anyaga igen értékes és gazdag. A Néprajzi Múzeumban az összes nem magyar műtárgy száma: 68.000 db és ennek 11%-a „rokon” népek köréből került hozzánk. Összesen 7.500 tárgy van a 150 év alatt gyűjtött kollekcióban. Ez Európában a legnagyobb ilyen jellegű anyag, ha az oroszországi múzeumokat nem vesszük számításba. A gyűjteményben 5.000 db az Ázsia-gyűjtemény része (e részgyűjteménynek ez a 30%-a), míg további 2.500 db az Európa-gyűjteménybe tartozik (e részgyűjteménynek ez a 20%-a). A rokon tárgyak többsége négy nagyobb földrajzi helyről való: Belső-Ázsia, Északnyugat-Szibéria, Amur-vidék, Kaukázus.

A rokon népek kutatásának és gyűjtésének a kezdete már az intézmény megalakítása előtti időkre visszanyúlik. Az első ilyen gyűjtemény voltak az 1874-ben a múzeumba került 1843-1846-os Reguly Antal gyűjtés, ami Észak-Kelet-Európa és Északnyugat-Szibéria területéről származik, illetve Ónody Bertalan turkesztáni 1875-ös gyűjtése. A vizsgált terület központi része: Belső-Ázsia, Északnyugat-Szibéria, Perzsia és a Kaukázus, peremvidéke: az Amur-vidék és Törökország. Saját múzeumi expedíciók is zajlottak az elmúlt másfél évszázadban: Jankó János, Pápai Károly, Vikár Béla, Mészáros Gyula, Tagán Galimdzsán, Diószegi Vilmos - az 1890-es évektől a 20. század második feléig kutatták elszántan a régiót. Rajtuk kívül utazók, külső kutatók megbízásával is gyarapodtak a gyűjtemények. Ilyen szereplő volt pl. Almásy György, Prinz Gyula és Baráthosi Balogh Benedek. Ezek a kollekciók természetes módon fokozott érdeklődésre tartanak számot a türk népek kultúráját kutatók, illetve a témában érdekelt múzeumok részéről.

A türk országok és a Néprajzi Múzeum közötti széleskörű kapcsolati háló egyik elemeként került sor 2023. február 13-án a Kirgiz Köztársaság elnökének hivatalos magyarországi látogatása kapcsán a Kirgiz Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményének válogatott kincseit bemutató “The Beauty of Traditions” című fotókiállítás megnyitójára az intézmény főépületében. A megnyitó díszvendégeként érkezett Aigul Japarova, a Kirgiz Köztársaság First Lady-je a múzeumba. A megnyitó ceremónia során a Kirgiz Nemzeti Történeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum vezetői memorandumot írtak alá, melyben a következő célok szerepelnek: közös kutatások, kiállítási projektek, valamint nemzetközi programok kidolgozása; közös tudományos, szakmai és operatív konferenciák, szemináriumok, szimpóziumok szervezése; segítségnyújtás a kölcsönösen előnyös tapasztalatcserében, továbbképzésben és múzeumi szakemberek szakmai gyakorlatának megszervezésében; tanácsadás a műtárgyak konzerválásával és restaurálásával kapcsolatban. A memorandum hozzájárul a két intézmény sikeres együttműködéséhez, illetve a kirgiz és a magyar nemzet kulturális és tudományos kapcsolatainak erősítéséhez. A Kirgiz Köztársaság First Lady-je egy különleges, hagyományos kirgiz Shyrdak nemez padlószőnyeget ajándékozott a múzeum gyűjteménye számára. Kirgizisztán neves tudományos és oktatási intézményeinek rektorai, a Kirgiz Nemzeti Történeti Múzeum és a Kirgiz nagykövetség képviselői is jelen voltak az ünnepélyes megnyitón.

A fentiekben tömören összefoglaltak alapján kézenfekvő volt, hogy Budapesten, a Néprajzi Múzeumban valósuljon meg a türk országok múzeumainak egyesületéhez kapcsolódó tudományos konferencia 2023. április 27-28-án. A Diószegi Vilmos századik születésnapja előtt tisztelgő Török Világ Múzeumainak Fórumát a Türksoy Múzeumok Egyesülete – a Néprajzi Múzeum mellett a Türksoy (Nemzetközi Török Kulturális Szervezet) és a Türk Államok Szövetségének budapesti Képviseleti Irodája közösen szervezte.

A tanácskozás programja az érintett és résztvevő országokat képviselő intézmények vezetői által tartott összefoglaló és tájékoztató jellegű előadásokra épült. Előadóként szerepelt dr. Cavid Mövsümlü a Türksoy Múzeumok Egyesülete általános koordinátora, dr. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Şirin Melikova az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum igazgatója, Raşida Haripova a Kazak Köztársaság Központi Állami Múzeum igazgatója, Ali Haydar Atalar az Ankarai Néprajzi Múzeum igazgatója, Jıldız Bakaşeva a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója, Bakhtıyor Khasanov a State Museum in Memory of Victims of the Repression (Özbekisztán) igazgatója, Liudmila Marin a Dimitri Kara Çoban Nemzeti Történeti és Néprajzi Múzeum igazgatója – (Gagauzia, Moldova), Feyza Uluumay az Uluumay Múzeum, Uluumay Alapítvány Vezető Testületének elnöke– (Bursa, Törökország), Nisa Baran a Sabiha Tansuğ Néprajzi Múzeum, Bademler Település Művészeti és Oktatási Alapítvány Vezető Testületének elnöke - (Bademler, Törökország).

A rendezvényen került sor ünnepélyes keretek között a Néprajzi Múzeum és a Kazak Nemzeti Múzeum együttműködési szándéknyilatkozatának aláírására. A Török Világ Múzeumainak Fóruma zárt ülésén egyhangú szavazást követően a budapesti Néprajzi Múzeumot fölkérte a belépésre a szakmai szervezetbe. A Türksoy képviselője dr. Cavid Mövsümlü ünnepélyes keretek között adta át dr. Kemecsi Lajosnak a Türksoy főtitkárának, Sultan Raevnek az elismerő kitüntetését. A Türksoy égisze alatt működő nemzetközi szervezet a Néprajzi Múzeum vonatkozó gyűjteményeinek eredményes föltárását segíti elő, illetve kiállítások cseréjével és közös kutatási – konferencia és publikációs projektekkel is kiteljesedhet a működése. A Néprajzi Múzeum a Kirgiz Nemzeti Múzeummal már korábban megkötött együttműködési szerződése jól illeszkedik a komplex kooperációs programba. A Néprajzi Múzeum kapcsolódó fotógyűjteményeire építve vándorkiállítás előkészítése indult el, melyet több kirgiz helyszínen szándékoznak bemutatni. A turkesztáni területről származó tárgyi gyűjtemények feltáró és értelmező kutatásában a külföldi kollégák érdemi segítséget nyújthatnak és ennek eredményeként többnyelvű gyűjteményi katalógusok és digitális adatbázis létrahozását is kezdeményezték.

A budapesti szakmai tanácskozás folytatásaként Kemecsi Lajos főigazgatót meghívta dr. Şirin Melikova az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum igazgatója az Intercultural Dialogue and Ethnic Identity című nemzetközi konferenciára 2023. május 5-6-án Bakuba, Azerbajdzsánba. A konferencián a Néprajzi Múzeum új épülete által is felkeltett nagy érdeklődést és elismerést kiváltó Change and heritage. The mission of the Museum of Ethnography in intercultural dialogue című, angol nyelvű előadással szerepelt a főigazgató. A konferencia európai résztvevői közül a romániai és a lengyel kollégákkal várható további együttműködés a gyűjteményekkel kapcsolatos feltáró munka terén. A konferencia résztvevői közül a japán, koreai, üzbég, kazah, azeri, grúz és török kollégák is aktívan érdeklődtek a budapesti intézmény tevékenysége iránt. A konferencia kitüntetett eseményeként került sor az Azerbaijan National Carpet Museum és a Néprajzi Múzeum közötti együttműködési szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírására is.

A türk országokkal közös tudományos tevékenység kitüntetett alkalma volt a Diószegi Vilmos születésének századik évfordulója alkalmából 2023. június 5-én szervezett nemzetközi tanácskozás a Néprajzi Múzeumban. Az emlékkonferencia társszervezőjeként köszöntőt mondott házigazdaként Kemecsi Lajos főigazgató, Balogh Balázs főigazgató MKH BTK, a Néprajztudományi Intézet igazgatója, Shahin Mustafayev a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke Asztanából, Kemál Ün főtanácsos a Turksoy képviseletében Ankarából és Hóvári János nagykövet a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője. A konferencia magyar (Sántha István, Somfai Kara Dávid, Wilhelm Gábor, Bata Tímea – Pálóczy Krisztina)  és külföldi (Judith Hangartner (Berni Egyetem), Timur Davletov (Turksoy, Ankara), Sampildondov Chuluun (Dzsingisz Múzeum, Ulánbátor), Ivan Peshkov (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznan), Liesbet Nyssen (Leideni Egyetem), Victoria Peemot (Helsinki Egyetem) Gombosuren Uranbayar (Dzsingisz Múzeum, Ulánbátor) előadói Diószegi Vilmos születésének századik évfordulója alkalmából emlékeztek a kiváló kutatóra, eredményes tudósra, a Néprajzi Múzeum egykori munkatársára, a nemzetközi sámánkutatás kiemelkedő alakjára.

Diószegi Vilmos (1923-1972) magyar etnológus, a sámánizmus nemzetközi hírű kutatója volt. Kivételes felkészültsége és személyisége lehetővé tette, hogy egyedülálló módon az 1950–1960-as években négyszer is járhasson kutatóúton Dél-Szibériában és Mongólia északi részein, és ezzel a második világháború után a terepmunkán alapuló magyar és nemzetközi Szibéria-kutatás folytonosságát is biztosította. A szibériai sámánizmus elemeinek módszeres tanulmányozásával az ősi magyar vallás eredetének kérdését kívánta tisztázni.  Nagy szerepe volt abban, hogy a helyi értelmiség képviselői ráébredjenek saját kultúrájuk, és benne a sámánizmus értékeire egy olyan korszakban, amikor a helyi államapparátus üldözte és tiltotta a helyi kultúra tradicionális képviselőinek, köztük a sámánoknak, eposzmesélőknek a tevékenységét. Ezzel elősegítette a sámánizmus etnikai, nemzeti identitásban játszott szerepének megerősödését. A kutatóútjairól beszámoló tudományos-népszerűsítő köteteket, publikációit nemcsak az őt követő (magyar és nemzetközi) sámánkutató nemzedék képviselői, de általában véve a magyarság Dél-Szibériában és Észak-Mongóliában élő rokon népei iránt érdeklődő olvasóközönség is a meghatározó alapművek között tartja számon. A nemzetközi konferencia Diószegi Vilmos születésének századik évfordulóján idézte fel a nagy magyar sámánkutató személyiségét, állított méltó emléket kutatásainak, kutatási eredményeinek, valamint gyűjtéseinek, a Néprajzi Múzeumban őrzött tárgyi, fénykép- és hangzóanyagának. Diószegi Vilmos a múzeum Ázsia gyűjteményének felelős muzeológusaként dolgozott 1947-től egészen 1963-ig a múzeumban. Ő volt az egyik felelőse a gyűjtemény szétválogatásának és már 1949-ben elkészítette a tárgycsoportok szerinti osztályozást és a földrajzi utalókat is. Számos értékes gyűjteményi gyarapításban is fontos szerepet játszott – így pl. Baráthosi – Balogh Amur vidéki gyűjtéseinek is különleges értéket képviselő kollekciója is neki köszönhetően került a múzeumba. 1953-ban indult meg az ún. „Sámánhit – archívum” kialakítása. Múzeumi működésének eredményeiről a konferencián részletes ismereteket kapott a hallgatóság. Bata Tímea – Pálóczy Krisztina előadásának részeként, azon túl, hogy bemutatták a Néprajzi Múzeum készülő új állandó, gyűjteményi kiállításában szereplő, Diószegi Vilmos munkásságához kapcsolódó elemeket, bejelentették, hogy aznaptól vált hozzáférhetővé az intézmény honlapján a Diószegi Vilmos által gyűjtött hangzóanyag digitalizált értékes anyaga is. Ennek az anyagnak a fordításával, feldolgozásával kapcsolatban a múzeum és külföldi partnerei a megkötött együttműködéseknek köszönhetően kívánják folytatni a közös munkát. Ez a konkrét szakmai kapcsolódási pont is jól érzékelteti, hogy mennyire aktuális és a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek tudományos feldolgozását érdemben támogató fontos szakmai kapcsolati háló erősödött meg a fentiekben tömören összefoglalt türk országok múzeumaival való szoros együttműködés révén.