Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
A Néprajzi Múzeum vándorkiállítását Vetovo után Carev brodban mutattuk be. A rendezvényre a tatárok Tepres nevű tavaszünnepét követően került sor, amelyre Bahtisen Kaya, a helyi tatár közösség lelkes képviselője egész napos programot szervezett. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a Sumen megyei tatárok is megmutathassák magukat, mivel még a tatár közösség tagjai számára is kevéssé ismert, hogy Dobrudzsa legdélebbi részén is élnek tatárok.
Előkészületek. A Néprajzi Múzeum roll up-jainak elhelyezése a kiállításban.
A helyi elbeszélés szerint a krími háborút követően az Oszmán Birodalom tudatosan telepítette a tatárokat erre a vidékre – nemcsak Carev brodba, hanem további tíz környező faluba is. A közelben alapította meg Midhat pasa, a Dunai vilajet kormányzója a Balkán-félsziget legnagyobb ménesét „Kabiyuk” néven, ahol a birodalmi hadsereg számára neveltek lovakat. A tatárok híresek voltak lótenyésztési és lótartási ismereteikről, így természetes volt, hogy ezt a feladatot rájuk bízták.
A 20. század elején újabb népcsoportok érkeztek a faluba: I. Ferdinánd bolgár cár, a Wettin-házból származó uralkodó, a Bánátból német telepeseket és bánáti bolgárokat telepített le itt. Ennek nyomán alakult ki az a különleges helyzet, hogy a század elején a településen egyszerre működött német és tatár iskola. Ez jól mutatja, hogy ebben az időszakban e két etnikai közösség alkotta a falu legmeghatározóbb csoportjait. A németek egykori betelepítése kapcsán egy bencés női rendház is létesült, amely a mai napig működik. A falu etnikai összetétele ma is sokszínű: tatárok, törökök, bolgárok, makedónok, bánáti bolgárok és németek élnek itt. A településen tatár dzsámi, valamint pravoszláv és katolikus templom is található.
Amikor két évvel ezelőtt, először jártunk Paréj Gabriella munkatársammal a faluban, Bahtisen asszony saját kelengyéjéből ajándékozott tárgyakat a Néprajzi Múzeumnak. Ez alkalommal pedig saját és gyűjtött tárgyait állította ki a Krími Tatár Stúdiumok nemzetközi kulturális projekt részeként.
Korán reggel Carev Brodból és a szomszédos Makak faluból érkező asszonyok a szobában, egy alacsony asztalkán a sofrán készítik el a hagyományos húsos tésztát, a surbereket.
A húsos tésztát a garázsban sütik ki forró olajban.
Ahogy korábban is említettük, és ahogyan ez a kiállítás különösen jól szemléltette, az Ukrajnában élő krími tatárok hagyományaik újrafelfedezésére és rekonstruálására irányuló törekvései inspirálóan hatnak a diaszpórában élő közösségekre is. A kiállítást követően megrendezett kerekasztal beszélgetésen ismertetésre kerültek a három éve folyó bulgáriai kutatás legfontosabb eredményei.
Bahtisen Kaja a rendezvény házigazdája és a fellépő énekes fiú tatár viseletben.
Fotók, szöveg : Zatykó Vivien