Múzeumpedagógiai dicsőségek

Hatalmas elismerés a Néprajzi Múzeum számára, hogy 2025. szeptember 29-én a 20. Múzeumok Őszi Fesztiválján a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület különdíjjal jutalmazta az intézmény Kísérleti adás című projektjét. Ugyanitt Múzeumpedagógus Életműdíjat vehetett át Molnár József, a múzeum közelmúltban nyugdíjba vonult munkatársa, aki több évtizedes pályája során kiemelkedő munkát végzett a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű diákok múzeumpedagógiai bevonásában, a digitális tartalomfejlesztésben és az inkluzív programok kidolgozásában.

A Kísérleti adás Néprajzi Múzeum interdiszciplináris, hallgatói részvételen alapuló projektje, mely az ELTE, a Színház és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatóinak és hallgatóinak részvételével valósult meg. Célja a középiskolás korosztály megszólítása az egyetemi hallgatókon keresztül a nemzeti identitás témájában.

A három egyetem hallgatói fél évig tartó workshop sorozaton vettek részt, melyet a meghívott szakemberek – Schopp Ildikó (szociálpedagógus, művészetpedagógus – Műcsarnok), Rác Csenge (média-, mozgókép- és kommunikációtanár, vizuáliskultúra-tanár – MKE) és Gleason Nagy Natália (rendező MFA – SZFE) – vezettek. A folyamat végén a hallgatók négy különböző múzeumpedagógiai foglalkozást hoztak létre a középiskolás korosztály számára a gyűjteményi kiállítás terére alkalmazva.

A program alapgondolata, hogy a nemzeti identitás kérdését egyszerre közelítse meg a néprajz és a kortárs művészet eszközeivel, miközben teret ad a személyes értelmezéseknek. Pedagógiai célja az élményszerű tanulás elősegítése, a kreatív önkifejezés ösztönzése, valamint a diákok és a hallgatók közötti kölcsönös tudásmegosztás.

A mai fiatalokat olyan társadalmi és kulturális közeg veszi körül, amelyben a mindennapjaikat információs zaj, gyorsan változó trendek és sokszor életkorukhoz képest is rendkívül összetett kihívások határozzák meg. A kortárs világ erős nyomást gyakorol rájuk: az identitáskeresés, az önmeghatározás folyamata nemcsak belső, hanem társadalmi szinten is összetett feladat. Ezek a körülmények inspirálták egy olyan művészetpedagógiai program létrehozását, amely nem kizárólag a tapasztalt múzeumpedagógusok irányítására épül, hanem pedagógia szakos egyetemi hallgatókat von be a tervezésbe és megvalósításba. Ők életkorban közelebb állnak a kamaszokhoz, így könnyebben találhatják meg a közös hangot velük, és hitelesebb módon tudják megszólítani őket.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállítása ideális terepet kínált a kísérlethez. A projekt hosszabb távú, féléves együttműködést jelentett, hogy a hallgatók alaposan fel tudjanak készülni, majd a kiállításban éles helyzetben próbálhassák ki a saját foglalkozásterveiket.

A kezdeményezés hatása intézményen belül:

• A Néprajzi Múzeum módszertani repertoárja bővült újabb, középiskolák számára kínált foglalkozásokkal.
• Új együttműködések születtek egyetemekkel és művészeti intézményekkel.
• A fiatal közönség megszólításának új formái jelentek meg.

A Néprajzi Múzeum ezzel a kezdeményezéssel nemcsak saját múzeumpedagógiai eszköztárát bővítette, hanem példát mutatott arra is, hogyan válhat a múzeum a közös gondolkodás, az alkotás és a tudásmegosztás helyszínévé.