Kiállítás

Ábrahám áldozata

Díszlepedők, párnahajak, az ószövetségi történettel 2008. szept. 16. - 2008. nov. 2.
A magyar népművészet motívumkincsében viszonylag kevés a vallásra vonatkozó utalás. A keresztény ikonográfia elemeinek ritka megjelenése így annál értékesebb, figyelemreméltóbb.


A Biblia évében kézenfekvőnek tűnt számunkra, hogy annak kifogyhatatlan kincsestárából merítsünk. Ábrahám és Izsák története az Ószövetség olvasóját ma éppen úgy töprengésre készteti, ahogyan kétszáz évvel ezelőtt, a bemutatott hímzések keletkezésének idején vagy akár a középkorban tehette. A történet kulcsfogalmai a feltétel nélküli hit és bizalom, de az átruházott felelősség is. Ábrahám Isten akarata szerint feláldozni készül öreg korában született fiát, Izsákot. Az Úr azonban így bizonyságot szerezve Ábrahám hitéről, eltekint a szeretett gyermek megölésétől és a farakásra kost küld égő áldozatul. Ábrahám nemzetségét pedig megáldja, hogy sokasodjék, s legyen mint égen a csillag és tengerparton a homokszemek...


A történet reneszánsz-kori hímzésen való megjelenését Károlyi Kata 1595-ből származó kelengyeleltára tanúsítja, amelyben recehímzéssel készült terítőről és lepedőről is szó esik. A 17. századi főúri leltárakban felsorolt textíliákon Ábrahám áldozata az egyik leggyakrabban előforduló bibliai témájú emberábrázolás. A Néprajzi Múzeum textilgyűjteményében négy olyan 19. századi hímzés található, melyen a bibliai példázat jelenik meg. A paraszti lepedőszéleken és párnákon látható jelenet követi a történet ábrázolásának hagyományait, a szereplőket egyetlen képbe sűrítve láthatjuk: a térdeplő fiú felett az apa késsel a kezében jelenik meg, mellettük és az isteni üzenetet hozó angyal, és a később feláldozásra kerülő kos. A jelenet megfogalmazása egyetlen, mintakönyvből származó képre vezethető vissza. Az ikonográfiai tradíció megtartásának illetve finom módosulásának mechanizmusát szeretnénk megmutatni a látogatónak azzal, hogy a "saját" textíliáink mellé állítjuk az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött azonos témájú, ám korábbi műtárgyat.

A hímzések bemutatása lehetőséget teremt arra, hogy felidézzük, újra elbeszéljük a történetet, természetesen úgy, hogy annak a népi tárgyi világban való megjelenéséről is elmondhassunk valamit. A téma talán kicsinek, szűknek tűnik, ám a múzeumi környezetben lehetővé válik "nagyítása" - értelmezése, körbejárása.

A kiállítás rendezője: Sedlmayr Krisztina

 

JEGYEK