Az elfeledett shkodrai bazár nyomában - Egy emlék újraéledése

Egy albán ezüstműves család leszármazottai a Néprajzi Múzeum muzeológusainak köszönhetően az intézmény gyűjteményében fedezhették fel családi örökségüket, amelyet most a shkodrai közönség is megtekinthet. A budapesti múzeum és a Marubi Nemzeti Fényképmúzeum friss együttműködésének köszönhetően 2025. július 18-án Shkodrában nyílik meg az „Az elfeledett shkodrai bazár nyomában - Egy emlék újraéledése” című kiállítás, amely először tárja a nyilvánosság elé azokat a tárgyakat és történeteket, amelyek egykor az albániai Shkodra híres bazárjához kötődtek. A tárlat nemcsak a térség kézműves hagyományait és vizuális örökségét mutatja be, hanem egy személyes családtörténeten keresztül kapcsolja össze a múltat a jelennel – Budapesttől Shkodráig.

Az elmúlt években a Néprajzi Múzeum balkáni gyűjteményeinek kutatása kapcsán került a budapesti muzeológusok látókörébe az a hozzávetőleg 300 tárgyból álló albániai gyűjtés, melyet a múzeum 1911-ben és 1912-ben vásárolt Paolo Lazzától, albán nevén Palok Lacától, egy az akkori Szkutariból (ma Shkodra) származó kereskedőtől. A gyűjtemény főként albániai eredetű ékszerekből és viseleti textíliákból áll – ezek egykor a Balkán legnagyobb bazárjának, a shkodrai Régi Bazárnak világát tükrözték. A gyűjtemény hiába értékes és jóállapotú, mivel a gyűjtés időpontjában nem adatolták megfelelően, a Néprajzi Múzeum új raktáraiba kontextusai nélkül maradt, elnémult tárgyegyüttesként költözött át.

Mivel a Néprajzi Múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy ezeket a hiányosságokat lehetőségei szerint pótolja, az általa őrzött anyagok forrásközösségeivel felvegye a kapcsolatot, 2024 szeptemberében Schleicher Vera és Mácsai Boglárka muzeológusok Albániában jártak, hogy Shkodra és Tirana városában kutassák fel a gyűjtemény hátterét. A terepmunka során a Marubi Nemzeti Fényképmúzeum igazgatója, Luçjan Bedeni segítette őket, aki révén sikerült eljutni Palok Laca leszármazottaihoz is. A kutatók találkoztak Laca unokájával, Tonin Lacával, valamint dédunokáival, a nemzetközileg elismert stylisttal, az Olaszországban élő Jozef Martinivel és a zenész Kole Lacával – utóbbi a Shkodra Elektronike formáció tagjaként 2025-ben képviselte Albániát az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A családi emlékezés és a múzeumi kutatás eredményei új fénybe helyezték a gyűjtő alakját is: Palok Laca ezüstműves volt, aki a 20. század elején rendszeresen utazott végig az Adriai-tenger partvidékén, hogy árut adjon el és viseleteket vásároljon. Egy ilyen útja során érkezett 1911-ben Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának adott el jelentős mennyiségű albániai műtárgyat.

A személyes történet és a műtárgyak találkozása új nemzetközi kiállításban is testet ölt: 2025. július 18. és szeptember 21. között kerül megrendezésre “Az elfeledett shkodrai bazár nyomában - Egy emlék újraéledése” című kiállítás a Marubi Nemzeti Fényképmúzeumban. A kiállítás célja a hajdan virágzó, mára teljesen eltűnt shkodrai bazár kollektív emlékezetbe való visszaemelése fotók, tárgyak, filmek és hanganyagok segítségével.

A kiállítás egyik fejezete a Palok Laca család történetére és a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött tárgyakra épül. A múzeum húsz kiválasztott műtárgyat – ékszereket, viseleti darabokat – ad kölcsön a kiállítás számára, melyeket a holland kurátor, Kim Knoppers, valamint Jozef Martini kortárs alkotásai egészítenek ki. Martini – akinek munkái többek között a Tommy Hilfiger és Kenzo márkákhoz is kötődnek – a Néprajzi Múzeum egyik viseleti darabja, egy piros japanxhe kabát ihletésére új selyemkendőt alkotott, amely most már a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagítja.

A kiállítás hangulatát a már említett Shkodra Elektronike, az albán zenei formáció biztosítja, akik az ünnepélyes megnyitón zenélnek majd. A kiállítás különlegessége, hogy a kortárs művészek munkáin keresztül hidat teremt múlt és jelen, hagyomány és modernitás között.

A tárlat Shkodrában indul, de a tervek szerint Budapesten, a Néprajzi Múzeumban is bemutatásra kerül – így a gyűjtemény, több mint száz év után, újra visszatalál a közönséghez, ezúttal nemcsak tárgyként, hanem élő történetként.