Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
"Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam" 2014. november 28-tól, Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának bemutatójához kapcsolódva
A korszakban népszerűvé váló népszínművek állandó szereplői voltak a magyar jelmezekbe (bő gatya, lobogós ing, cifraszűr) öltözött szereplők, a betyárok és a pásztorok, és a 19. század végén induló turizmusnak fontos célpontja volt az alföldi puszta, annak háborítatlannak tartott idillje. A társadalom széles rétegei ismerték meg az alföldi pásztorok alakját, a tényleges történeti, néprajzi kutatás azonban jóval később indult csak meg, mely feltárta az alföldi pásztorkodás kialakulásának történetét, dokumentálta ennek a sajátos férfivilágnak belső rendjét, életmódját, tárgyi világát. A téma néprajzi kutatói közül Györffy István, Madarassy László és Ecsedi István már a 20. század elején fotókon is megörökítette a juhászok életének jellegzetes pillanatait.
Kiállításunk János vitéz mesei juhászfigurája kapcsán az alföldi juhászok jellegzetes tárgyait mutatja be, a pásztorbotokat, furulyákat, a cifraszűrt. Archív felvételeken pedig megjelennek a valós pásztorok is, mindennapi életkörülményeikkel. Fotó- és képeslapsorozat segítségével érzékeltetni kívánja a kiállítás azt is, hogy a 19. század végén és a 20. század elején számos médium az alföldi pásztorélet idilli képét terjesztette, így az úgynevezett magyaros fotográfiai tematika képviselői, Vadas Ernő és Szőllősy Kálmán fotóművészek a pásztoréletről kialakított sztereotípiákat és annak romantikus szépségét hangsúlyozták fényképeiken.
A tárlat Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának bemutatójához kapcsolódva valósult meg.