Felrajzolt könyvek III.: Füredi Tamás: Pentala

A Felrajzolt könyvek a MaDok-program vizuális kísérleti terepe: kortárs alkotókat kérünk fel, hogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiból inspirációt merítve rajzoljanak a feketére festett felületre.

Harmadik felkért alkotó: Füredi Tamás grafikus

Olvasd el Kovács Kristóf (Sajnos Gergely, helyszínelő), a megnyitón elhangzott avatóbeszédét!

Felrajzolt könyvek III.: Füredi Tamás: Pentala

Mi ragadja meg a művész tekintetét? És miként válhat egy személyes emlék közösségi élménnyé? Füredi Tamás Pentala című munkáját egy, a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kötetben található fénykép inspirálta.

A tájból csak egy kis szeletet láthatunk. A fotón egy erdőszéli kéményes faház, a háttérben egy tó horizontja rajzolódik ki. A házhoz vezető út végén, az előkertben egy dézsa látható. Vajon mi célt szolgál a hajlított elemekből készült hordó? Ha megkeressük a képhez tartozó információkat, kiderül, hogy a felvétel 1899-ben készült, a Finn Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik és a Pitkänen-család szaunáját ábrázolja. Ebből érthetjük meg a dézsa funkcióját: a fotón vélhetően egy szaunavödör látható. „A finnek nemzeti szimbóluma, a finn vendéglátás legfőbb kelléke a szauna, a »finn szauna« pedig ma már Magyarországon is fogalom” – olvasható a kötet Hagyományból wellnesskultúra: a finn szauna című fejezetében. A tanulmány részletesen ismerteti a fürdőkultúra e sajátos, régi hagyományát, a szaunázáshoz kapcsolódó hitvilágot, szokásokat és etnográfiai vonatkozásokat.

Egy fénykép minden esetben a valóság kontinuumából származó, az események sorából kiragadott cselekvés, vagy a táj, a tárgy egyetlen szögből megörökített eleme. És épp ez a bekeretezett valóságdarab indíthatja el a fantáziát a kereten kívül zajló események elképzelésére. A Pitkänen-család szaunáját ábrázoló fotó Füredi Tamás egy régebbi, Finnországban tett utazásának emlékét és az ottani szaunázási élményeit elevenítette fel. A falra rutinos mozdulatokkal felvitt kréta-táj a valóság, az emlékezet és a képzelet együttes hatására készül el. A rajz láttán pedig már egy másik, saját emléket idézhetünk fel, és asszociációk sorát indíthatjuk el, mely kapcsolódhat akár a tájhoz, a szaunázáshoz, a nyugalomhoz, megtisztuláshoz, a harmóniához.

És hogy miért lett Pentala a rajz címe? Az alkotó válasza egyértelmű: „Egy jól csengő finn településnevet adnék neki”.

A Felrajzolt könyvek a MaDok-program kísérleti terepe: kortárs alkotókat kérünk fel, hogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiból inspirációt merítve rajzoljanak az Etknow könyvesbolt melletti feketére festett felületre.

A MaDok a jelenkorkutatás múzeumi programja, amelyet 2003 óta a Néprajzi Múzeum szervez és koordinál. A MaDok-program fókuszában a kortárs tárgyi világ megőrzése és a jelenkor múzeumi dokumentálása és bemutatása áll. A program a jelenkor fogalmához tartozó, gyűjteményi szempontokat is megvalósító empirikus kutatások láthatóvá tételére és tudományos fórum kialakítására tett kísérlet.

Füredi Tamás grafikus a pécsi Művészeti Szakközépiskola, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem grafika szakán végezte tanulmányait. Munkáit egyéni és csoportos kiállításokon, fesztiválokon 1996-óta rendszeresen mutatja be Európa-szerte. Saját bevallása szerint „mint alkalmazott dekorációs festő, reklámgrafikus alias photoshop lasso tool, tisztasági szobafestő, 1000% streetart excsapattag, Neopaint exfestő, tűzfalfestő, valamint turistaút-jelzés festő és szabadkézi tipográfus” dolgozik.

Kapcsolódó kiadvány: (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel c.  Kiállítási katalógus, Néprajzi Múzeum, Budapest, 2009. Szerkesztette: Szarvas Zsuzsa