Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Születésnapot ünneplünk, a 200 évvel ezelőtt 1825. október 5-én született Xántus Jánosét. Más országos intézmények mellett (Magyar Természettudományi Múzeum, Fővárosi Állatkert) a Néprajzi Múzeum története is szorosan kapcsolódik személyéhez, ma is része identitásunknak. Nagyszabású keletázsiai kutatóútja alapozta meg a múzeum tárgy- és fotógyűjteményét és hívta életre a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályát, amelynek első múzeumőre lett. Már ebben a szerepkörében az ő nevéhez köthető az első hazai gyűjteménygyarapítás is 1873-ban.
Születésének kiemelt évfordulóját az életút amerikai szakaszára vonatkozó friss kutatások bemutatásával és a gyűjteményi kiállítás számos Xántus tárgyat felvonultató Kiállítások kora termébe hirdetett kurátori tárlatvezetésekkel ünnepeljük.
---
10:30 - 11:30 Buga és Barka Xántus bőröndjében Családi barangolás a Gyűjteményi Kiállításban
Képzeljünk el, hogy messzi-messzi útra indulunk és csak pakolunk és pakolunk… berakjuk az inget, nadrágot, zoknit, esőkabátot, kimegyünk a fogkefénkért és amíg nem vagyunk a táskánknál két kis csalafinta állat befészkeli magát a ruhák közé! Bizony Buga és Barka bebújtak a puha ruhák közé és majd csak akkor bújnak elő, amikor kinyitjuk a táskánkat. DE hol is lesz ez? Malajzia partjain? Vagy Japánban? Hova kerülünk és kikkel-mikkel találkozunk?
Ragadjuk meg a pillanatokat és készítsünk képeket és útinaplót erről a nem várt kalandról!
Találkozási pont: infopult (-2. szint)
A program Méta matiné jeggyel látogatható.
Jegyvásárlás
11:00 - 11:45
Xántus a Vadnyugaton
Az 1848-149-es forradalom és szabadságharc bukását követően a 24 éves Xántus János annyi más honfitársához hasonlóan emigrációba kényszerült. 1852-ben érkezett az Egyesült Államokba, ahol azt követően, hogy minden más lehetőség bezárult előtte, 1855-ben belépett az amerikai hadseregbe. Előbb az indián határvidéken fekvő Fort Rileyba, majd a kaliforniai San Tejon erődbe vezényelték. Ebben az időben vált a washingtoni Smithsonian Intézet megbecsült gyűjtőjévé. Kalandjairól édesanyjának küldött leveleiben számolt be, amelyek 1858-ban könyv formájában is napvilágot láttak. Az abban leírtak alapján született meg a vadnyugati felfedező képe, ami egészen odáig vezetett, hogy Xántust Old Shatterhanddel azonosították. Az előadás azt járja körül, mennyi igaz a Xántus személye körüli mítoszból, és milyen szerepet játszott ő maga e mítosz kialakításában.
Gyarmati János muzeológus előadása
Helyszín: Méta tér
A program Xántus programcsomag jeggyel látogatható.
12:00 - 12:45
Kelet-Ázsiai expedíció
Az 1869–1870-es osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedícióban Magyarország tevékenyen részt vett. Az expedíció tagjaként Xántus János fő feladata volt, hogy gyarapítsa a Nemzeti Múzeum természettudományi, valamint néprajzi és könyvészeti gyűjteményét.
Az expedíció szempontjából Japán kiemelt fontosságúvá vált, hiszen a legkevésbé ismert ázsiai országnak számított. Xántus János – természetrajzi gyűjtése mellett – elsősorban a kézműipari termékei révén igyekezett feltérképezni ezt a területet. Kéthónapos ottléte alatt harmincládányi anyagot küldött haza, köztük 500 hétköznapi tárgyat. E japán gyűjtemény – mint a teljes kelet-ázsiai gyűjtés „legfejlettebb” régiójának anyaga – vált azután a két (1871-es és 1874-es) pesti kiállítás első tematikai egységévé.
Az osztrák-magyar expedícióból kiválva Xántus János négyhónapos borneói tartózkodása során összesen 39 ládányi anyaggal, közte 201 néprajzi tétellel gyarapította a gyűjteményét. Borneó szigetén több mint 3000 kilométert utazott. A nyugati utazók számára ismeretlen helyekre is eljutott, és gyűjtötte, valamint lerajzolta a vidék nagyrészt még ismeretlen növényeit és állatait, az őslakosok minennapi tárgyait.
Az állandó kiállítás és az ebben történő tárlatvezetés e két helyszínnek, az innen származó tárgyaknak és a korai magyar etnológiai gyűjtés kezdetének, illetve Xántus Jánosnak egyaránt emléket állít.
Wilhelm Gábor muzeológus tárlatvezetése a gyűjteményi kiállításban.
13:00 - 13:45
Az első magyarországi néprajzi gyűjtemény
1872-ben, kinevezése évében, Xántus Jánost újabb, nagyszabású feladattal bízták meg. Rómer Flóris régésszel, a Nemzeti Múzeum Régiségtárának őrével közösen kézműves, művészi tárgyakból álló gyűjtemény összeállítására kaptak megbízást, mely méltóan képviseli az 1873. bécsi világkiállításon Magyarországot. A tárgyegyüttes végül nemcsak a világkiállítás „Nemzeti háziipar” programjához kapcsolódott szorosan, hiszen Xántus javaslatára etnográfiai szempontokat követve, újakat is bevontak a gyűjtése. Komoly, több hónapos gyűjtőút során jött létre Magyarország nemzetiségi és etnográfiai sokszínűségét tükröző, a több mint négyezer tárgyat számláló gyűjtemény.
A tárlatvezetés során az eredeti gyűjteményből származó tárgyakat végig nézve arra is választ kapunk, mik voltak Xántus szempontjai, mely területeken gyűjtött, milyen módszerekkel, hogyan használta fel személyes és tudományos kapcsolatait a gyűjtemény létrejöttében? Mi történt a tárgyakkal és hogyan folyik jelenleg is a gyűjtemény feltására/beazonosítása.
Lackner Mónika muzeológus tárlatvezetése a gyűjteményi kiállításban.
Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen fénykép és videófelvétel készülhet (esetenként élőkép kerülhet közvetítésre, streamelésre). Kérjük tájékozódjon a Néprajzi Múzeum adatkezelési szabályairól a múzeum weboldalán: Adatkezelési tájékoztató | Néprajzi Múzeum