Néprajzi tárgyakba rejtett Jókai

Jókai Mórt tiszteletbeli néprajzkutatónak tekintjük, aki a Magyar Néprajzi Társaság alakuló ülésén mondott beszédében a néprajzot nevezte legjobb munkatársának. Regényeinek helyszíneit előzetesen felkereste, úgymond néprajzi terepmunkát végzett. Művein keresztül nemcsak a nemesek világa jelenik meg előttünk, hanem a falusi emberek életébe, szokásaiba és tárgyi környezetébe is bepillanthatunk.  Akadémiai székfoglalóját a magyar néphumorról tartotta.

A tárlatvezetés során képzeletben elutazunk szülővárosába, Komáromba, illetve néhány regényének helyszínét keressük fel: Torockót, a Hortobágyot, a Balatont, és megismerjük a 19. század végi Városligetet, közben pedig megnézzük ezen vidékek néprajzi örökségét. Találkozunk két barátjával, látni fogunk a 19. század nemzeti eszméinek hatását tükröző tárgyakat.

„Többször kérdezték tőlem, hogy a midőn olyan sokat összeirok. nincs-e titokban valami munkatársam? igenis van. Ez az eszmékben kifogyhatatlan munkatárs az ethnografia. A legelső szárnypróbálgatásait a költői működésnek ez vezette nálam. A költő világában a népisme ugyanaz, ami az anyag világában a villamosság: az a világító, a mozdító, a közlő, a megkötő, a gyújtó erő. Ez köti össze a földet az éggel. a fantáziát a valósággal. A költészet tábora azonban nem csupán azokból áll, a kik írnak, hanem azokból is, a kik olvasnak. S a népisme a legérdekesebb olvasmány, mely mindenütt a legnagyobb közönséget bírta meghódítani.” Jókai Mór

A tárlatvezetés Jókai Mór előtt tiszteleg születésének 200. évfordulója alkalmából.

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

A programon való részvételhez belépőjegy és tárlatvezetési díj megváltása szükséges.

A belépőjegyekről további információ az alábbi linken.

Belépőjegy a kiállításba

Jegyvásárlás a tárlatvezetésre