Krasznai Kata (1964-2020)

Néhány nappal ezelőtt eltávozott közülünk a Néprajz Múzeum csapatának egy nagyon fontos tagja. Krasznai Kata 2002 óta volt a múzeum kiadványainak szöveggondozója. Az azóta megjelent majdnem összes publikációnkat ő nézte át és javította ki, legyen az tanulmánykötet, katalógus, kiállításfelirat, egyéb múzeumi kiadvány. Hirtelen megmondani sem tudjuk, hogy a majd két évtized alatt hány szerzői ívet olvasott át, hány kiállítás, könyv minőségéhez járult hozzá munkájával.

Katával személyesen kevesen találkoztunk, tekintve, hogy végig otthonról dolgozott. Mindannyian felismertük viszont hangját a telefonban, mivel alig volt olyan muzeológus, akivel ne állt volna munkakapcsolatban. A Facebook-korszak beköszöntével aztán jobban megtudtuk azt is, hogy mi érdekli és mit gondol az élet egyéb dolgairól.

 „Majd a Krasznai Kata még úgyis átnézi.” Ez a múzeumban szlogenné vált mondat elsősorban a bizalomról és a biztonságról szólt. Arról, hogy lesz még valaki, aki nyomdába küldés előtt rendet vág többszörösen összetett, szakmai terminusokkal túlzsúfolt, bonyolult mondatainkban, kijavítja kínos helyesírási hibáinkat, ellenőrzi, hogy a hivatkozások, lábjegyzetek és a bibliográfia rendben van-e. Hogy valaki a végén, a folytonos időzavar közepette még képes segíteni nekünk. És ebben mindig számíthattunk rá.

Kata nem volt az az öntudatos kioktatós típus, aki azt érzékeltette volna velünk, hogy mennyi vesződségébe kerül olvasható állapotba hozni a szövegeinket. Ehelyett nyugodt volt, türelmes, segítőkész, pontos és alapos. Elfogadta, hogy a szakmánkhoz mi értünk jobban, de jelezte, hogy az ő dolga és felelőssége, hogy olvasható, stilisztikailag rendben lévő szövegek szülessenek. És mindent megtett, hogy ez így legyen.

Hamarosan elkezdjük az új állandó kiállításunk szövegeinek az írását, újabb könyvek, kiadványok születnek majd. Végtelenül sajnáljuk, hogy többé már nem hangozhat el az a biztonságot sugalló mondat: „Majd a Krasznai Kata még úgyis átnézi.”

Kedves Kata, hálásak vagyunk, hogy dolgozhattunk Veled, nagyon köszönjük a segítségedet. Emlékedet szeretettel őrizzük.