A Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből 3.

Fanto Bernát műterme, Kecskemét

A Néprajzi Múzeum munkatársai 1921-22-ben közel száz település fotóműtermében 25000 üvegnegatívot vásároltak. Az akkoriban kortárs gyűjtésnek számító munka középpontjában az értékmentés állt, hiszen az első világháború során a műtermek forgalma a családi fotózások miatt megtöbbszöröződött, az üvegnegatívok tárolása gondolt jelentet, ezért kidobálták vagy üvegeseknek adták el őket. Egyrészt múzeumba kerülésük megőrizte őket az utókornak, másrészt a századforduló évtizedeiben eltűnő, átalakuló népviselet és vidéki életmód fontos forrásának tekintették ezeket a felvételeket. A sorozat egy-egy műteremből származó múzeumi fotókorpusz rövid bemutatására vállalkozik.

Férfi a műterem egyik jellegzetes festett háttere előtt, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 46996
Férfi a műterem egyik jellegzetes festett háttere előtt, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 46996

Kecskemétről 282 üvegnegatívot vásárolt a múzeum, az intézményi iratok és a leltározás sem jegyzi a fényképész nevét. A hátterek és kellékek alapján egyértelmű, hogy a felvételek a Fanto műteremhez köthetők. A budapesti születésű Fanto Beránt (1865-1944) 1891-ben telepedett le az alföldi városban feleségével, Steiner Bertával. Előtte Gyöngyösön és Vácott is dolgozott, időnként több helyszínen (Fanto és Steiner, illetve Fanto és Kluge együttműködésben) tartott fenn műtermet. Kecskeméten Fanto Bernát Klugéval közös vállalkozását 1891 és 1896 között a Csongrádi utcában üzemeltette. Majd Fanto önálló stúdiót nyitott a Budai nagy utca 158. szám alatti lakásánál, amely az 1911-es földrengés során súlyosan megsérült. Új műtermét az ún. Luther házban (palotában) rendezte be, a korábbiakhoz hasonlóan a legmodernebb eszközökkel felszerelve.

Asszony egészalakos portréja, mellette a műterem kelléke, egy paraván, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46971
Asszony egészalakos portréja, mellette a műterem kelléke, egy paraván, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46971

Borozgató férfiak, legények, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 46968
Borozgató férfiak, legények, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 46968

Két fiatal nő, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47167
Két fiatal nő, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47167

Két besorozott legény rekruta bokrétával, az egyik szalagon Tóth István neve szerepel, Kecskemét, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 76024
Két besorozott legény rekruta bokrétával, az egyik szalagon Tóth István neve szerepel, Kecskemét, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 76024

Huszárokról készült csoportkép, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 45981
Huszárokról készült csoportkép, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 45981

A korabeli helyi lapok egyike így írja le Fanto műtermét: „Városunk, Kecskemét abban a szerencsés helyzetben van, hogy most is szólhatunk […] művészi fényképezőről Fantó Bernát személyében. Az ő neve nemcsak Kecskeméten, de a vidéken is már évtizedek óta igen jó hírnévnek örvend művészi fényképei folytán. Most azonban még fokozza a művészetét az a pazar, káprázatos berendezés, amellyel a Lutheránus egyház palotájában levő helyiségeit ellátta. Műterme, laboratóriuma, műszerei, szenzációszámba mennek, méltók a megtekintésre. A vidéken, de még a fővárosban sincs hasonló fényű, nagy áldozatokkal, különleges műszerekkel berendezett fényiroda. A fényképészet terén tehát városunk a legelőkelőbb színvonalon áll.” (Országos Ellenőr, 1911. december 9.)

 

Két legény bőujjú ingben, lajbiban és bőgatyában, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47184
Két legény bőujjú ingben, lajbiban és bőgatyában, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47184

Családi vagy baráti társaság, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47174
Családi vagy baráti társaság, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47174

Családi fotók – az egyiken édesanya lányaival és egyikük vőlegényével (?), a másikon a lány és vőlegénye (?) – jól látszik a kellékek átrendezése és használata, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47180a és F 47180b
Családi fotók – az egyiken édesanya lányaival és egyikük vőlegényével (?), a másikon a lány és vőlegénye (?) – jól látszik a kellékek átrendezése és használata, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 47180a és F 47180b

Fanto Bernát két fia, Lipót (1892-1944) és Imre (1896-1944) folytatta apja mesterségét. Fanto Bernát az első világháború idején több hirdetésben is tanoncot, segédet keresett, fiai a fronton teljesítettek szolgálatot. Fanto Bernát a fényképezés mellett festészettel is foglalkozott, a felvételeken látható hátterek az ő munkái is lehetnek. Vállakozó szellemét jelzi, hogy 1916-tól Kiskunfélegyházán mozit üzemeltetett. A család majd minden tagja, köztük Lipót és Imre is a második világháborús zsidóüldözés áldozata lett. A háborús pusztítás következtében a műterem anyaga teljes mértékben megsemmisült, az ott tárolt és esetlegesen megmaradt eszközök, üvegnegatívok, iratok jelenlegi lelőhelye nem ismert. A ház egykori lakója, dr. Nagy Emma így emlékezett vissza a történtekre: „A Fanto műterem ablaka be volt törve, annyira, hogy a járdáról be lehetett lépni. Úgy mondanám, hogy térdmagasságig voltak az üveglemezek, filmek, papírok, széttépett fényképek. Mindenhol összetaposott bútortöredékek, elborult állványok.” Emiatt különösen értékes az az üvegnegatív anyag, melyet a család 1922-ben a Néprajzi Múzeumnak adott. A városban több mint egy fél évszázadig működő Fanto fotográfus dinasztia működésének történetével kapcsolatban a leszármazottaknál, a megrendelők családjánál és múzeumi gyűjteményekben fennmaradt pozitív képek és levéltári, korabeli hírlapi anyagok mellett fontos kiegészítő adatokkal szolgálhat ez a majd háromszáz üvegnegatív. A datálatlan, a rajtuk szereplők nevét nem jelző felvételek többsége az 1910-es években, elsősorban a Luther házbéli műteremben készülhetett.

Család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46988
Család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát felvétele, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46988

Család, köztük egy katona és egy huszár (?), Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46972
Család, köztük egy katona és egy huszár (?), Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 46972

Több generációs család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47219
Több generációs család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47219

Család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47196
Család, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47196

Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele (?), Néprajzi Múzeum, F 46995
Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele (?), Néprajzi Múzeum, F 46995

 

Menyasszony és vőlegény egy templombelsőt ábrázoló festett háttér előtt, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47021
Menyasszony és vőlegény egy templombelsőt ábrázoló festett háttér előtt, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47021

Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47008
Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 47008

Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47006
Menyasszony és vőlegény, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47006

Idős házaspár, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47013
Idős házaspár, Kecskemét, üvegnegatív, 13x18 cm, Fanto Bernát, 1910-es évek második fele, Néprajzi Múzeum, F 47013

A fotográfiákon láthatók többsége kecskeméti vagy környékbeli lehetett. A képeken visszaköszönnek a műterem által használt szecessziós festett hátterek, az egyedi kellékek (asztalok, paraván, székek, kutya, bárány, baba, albumok). A fotók kevés kivétellel a műteremben készültek: legények, barátnők, családok, esküvői emlékképek. Az elrendezések, kellékek igényessége, a térhasználat pontossága jól tükröződik a felvételeken. A megrendelésre vonatkozó adatok egy része is leolvasható a képekről: sorszámot, méreteket és darabszámot karcoltak az üvegnegatívokba.

 

Bata Tímea

 

A Fanto műterem működéséről bővebben:

Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére. Kecskemét, 2014