Hétköznapi luxus

Bevezető

A 18. században, Angliában megszületett egy új kerámiafajta, amely meghódította egész Európát és a század végétől a magyar vásárlóközönség tetszését is elnyerte. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum összefogásával megvalósult kiállítás az új anyagtípus, a keménycserép magyarországi történetének bemutatását tűzte ki célul. Nem a gyárak történetére fókuszálunk. Arra keressük a választ, hogy miképpen vált az angol kőedény magyar keménycseréppé, majd a magyar identitás hordozójává. A magyarországi keménycserépgyárak fontos szerepet játszottak a nemzeti ipar kialakulásában a 19. század első felében. A század második felében a keménycserép már a társadalom minden rétegéhez eljutott. Az 1870-es évektől története két szálon futott tovább. Kibontakozott a művészi díszkerámia a historizmus és a szecesszió szellemében. A magyar iparművészet kiemelkedő képviselői: a Zsolnay család, illetve Fischer Ignác és fia, Emil üzemei, valamint a hollóházi gyár nemzetközi sikereket arattak a világkiállításokon. Ezek a gyárak fontos feladatuknak tartották, hogy a nemzeti kultúrát megteremtő „magyaros stílust” ismertté tegyék, népszerűsítsék. A fogalom, a stílusjegyek meghatározása a korszak művészetének egyik központi vitatémája volt. Ezzel egy időben a gyári keménycserép szerves részévé vált a paraszti tárgykultúrának. Elsősorban nem használati kerámiaként jelent meg, hanem reprezentatív funkciót töltött be parasztházak díszítőelemeként és szertartások rítustárgyaként. A parasztság számára készült tányérokon létrejött új típusú mintakincs egy csoportja a magyar identitás kifejezőjévé vált.

A 20. században az olcsó keménycserép – a praktikum, esztétikum és korszerűség igényeinek is megfelelően – a mindennapok kerámiája lett. Történetének ezt a korszakát a budapesti Gránit gyár példáján és az 1970-es, 1980-as évek Házgyári konyhaprogramján keresztül mutatjuk be. Mindemellett feladatunknak éreztük állást foglalni az anyagtani, terminológiai tisztázatlanságok terén, így a megelőző kutatások archaeometriai vizsgálatokra is kiterjedtek. Ezek eredményei még teljesebbé teszik a kiállítást és a keménycserépről való tudást.
 

Szerzők / Authors
Vida Gabriella (V. G.), Ridovics Anna (R. A.), Radványi Diána (R. D.), Bodnár Katalin (B. K.), Páll István (P. I.)
Szerkesztők / Editors
Vida Gabriella, Bodnár Katalin, Szentirmai Dóra
A szerkesztők munkatársa / Editorial associate
Balogh Tünde
Kiadványterv / Publication design
Hódi Rezső Farkas
Nyomdai előkészítés, tördelés / Prepress and print production
Asztalos Zsolt
Műtárgyfotók / Photography
Garai Edit, Sarnyai Krisztina, Szász Marcell, Friedrich Krisztina, Jaksity Iván, Ferancz Attila, Törő Vivien
Szöveggondozás / Copy editing
Szentirmai Dóra
Fordítás / English text
Lakatos Szilvia
Felelős szerkesztő / Managing editor
dr. Veres Gábor
Felelős kiadó / Publisher
dr. Kemecsi Lajos
Nyomda/ Printing
Prime Rate Kft.
ISBN 978-615-5682-70-4
© Néprajzi Múzeum, Budapest, 2025

-----

A kiadvány megvásárolható a webshopban!