Nyitott múzeum

A kutatás

A kötetről és a kutatásról

A múzeumok az elmúlt évtizedekben egyre több teret adnak közönségüknek: a kutatásban, a gyűjtemény feldolgozásában, a kiállítások létrehozásában és interpretációjában. A kommunikációra, a közös jelenlétre, közös munkára és kölcsönösségre épített múzeumi megközelítés azonban nemcsak az intézményt és a gyűjteményi tudást formálja, hanem összetett és izgalmas kapcsolatot teremt a tudományos és a mindennapi diskurzusok, gondolkodásmódok és tapasztalatok között. Új és váratlan helyzetek alakulnak, fontosak lesznek a kérdések, a kritikák és a konfliktusok, változnak a múzeumi és látogatói szerepek és beszédmódok, formálódnak a művek, a tárgyak, a gyűjtemény és a kiállítások. A múzeumban helyet keres magának a szubjektivitás, a többszólamúság, a közösség és a kommentár. A projekttapasztalatokon túl fontos azonban, hogy miként építhető be hosszú távon a múzeumok gyakorlati tevékenységébe a részvétel és az együttműködés? A …NYITOTT MÚZEUM… kézikönyv ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is keresi a választ.

A kutatás és a kötet legfontosabb kérdése, hogy a mindennapi múzeumi praxis ismerete és érdemi kritikája nélkül vajon létrehozható-e adekvát módszertan.

Diszkurzív írás  

 Ha a múzeumi praxis (kutatás, gyűjteményfejlesztés, kiállítás stb.) a nyitottság és a dialógus, a reflexivitás és a kritika elvén alapul, az lehetőséget teremt a műfajok újragondolására. A …NYITOTT MÚZEUM… kézikönyv kísérletet tesz erre. Elkészítéséhez ezért módszertani tudatosságra épülő munkamódszerre volt szükség. Körülírással ezt kommentáron és kritikán alapuló diszkurzív írásnak nevezhetjük, ami a kézikönyv írásakor radikális formában valósult meg. A kötet kilenc szerzője, a vendégszerzők és a vendégkommentálók más-más intenzitással és szerepben vettek részt a szövegek létrehozásában, de ez a munkastílus az egyes fejezetek szövegeit is másképp érintette. Az írás autonóm szerzői gesztusa megmaradt, de átalakult: a csoport tagjai ugyanis aktívan vettek részt a szövegek (szócikkek és esettanulmányok) kollektív megformálásában. A munkavégzésnek ez a gyakorlata a kutatás alapkarakterét és ritmusát adta. A választott téma (múzeumi részvételi gyakorlat) és a feldolgozás, megfogalmazás módja (kollektív és diszkurzív írás) a résztvevők együttműködésén, az eltérő vélemények és tudások egyeztetésén alapult. A munkafolyamatban viszont nemcsak a szerzők és a szereplők, hanem a különböző diszciplínák (etnográfia, kulturális antropológia, művészettörténet, esztétika, irodalom- és történettudomány) interakciója is megfigyelhető, ami nemcsak a téma komplexitása, hanem az értelmezések multiperspektivitása miatt is remek adottság volt. A részvételen és együttműködésen alapuló múzeumi praxis egymástól nagyon eltérő trópusokat kapcsolt egymásba, ezért ez a gesztus az értelmezésében is elengedhetetlen.


A diszkurzív írás gyakorlati megvalósításának eltérő formái voltak. Legmarkánsabban a szócikkekkel kapcsolatban érvényesült a munkamódszer: a szócikkek szerzői szövegek, de hasonló felépítéssel, továbbá a kutatócsoport tagjainak kétszeri, háromszori újraolvasásával, a változtatási javaslatok beépítésével készültek. A folyamatalapú közös munka és szótáregyeztetés, a felkészültségek eltérő perspektívája, ezek összeolvasása teremtette meg a hároméves kutatás intellektuális közegét, módszertani motorját. Ebben a munkában a kutatócsoport kilenc tagja vett részt, együttműködésük a húsz szócikk megírásának módszerét jellemezte. Az esettanulmányok alkotófolyamata is integrálta ezt a módszert, de a kritikai észrevételek inkább javaslatként hangoztak el, és leginkább az érvelésre és a fogalmi kerethez kötésre vonatkoztak. Az esettanulmányok között olvashatók közös szerzői szövegek is, és két szócikk is készült ebben a munkastílusban, amelyek az eltérő alkotói pozíciók és a különböző látásmódok egyeztetésével készültek. A legnagyobb szabadság, a legkötetlenebb forma az interjúkat jellemzi, amelyek egységes – bár az esetekhez igazított – kérdéseken alapultak, mégis megtartották a beszélgetéseket jellemző asszociatív hangulatot, a szóhasználatok sokszínűségét, az elkalandozások és kiszólások lehetőségét.


A …NYITOTT MÚZEUM.. kutatócsoport tagjairól: http://nyitottmuzeum.neprajz.hu/kik_vagyunk