Az enteriőr

Kedves Kollégák!

Örömmel tájékoztatunk benneteket, hogy – együttműködve a Magyar Néprajzi Társasággal, valamint a Sóstói Múzeumfalu és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaival – a Néprajzi Múzeum idén is megrendezi a néprajzos muzeológusok országos találkozóját.

A helyszín Nyíregyháza, az időpont 2026. október 7-9., a téma pedig

AZ ENTERIŐR

Az enteriőr otthonos kifejezés a múzeumban dolgozó szakemberek számára. Termes kiállítások életképei, tájházak tisztaszobái, szabadtéri múzeumok kísérletező berendezései formájában előbb-utóbb mindannyian találkozunk vele, bevonódva egyszersmind az enteriőrökkel kapcsolatos dilemmákba, ellentmondásokba is: korszerűek-e, hitelesek-e ezek a közegteremtő tárgyegyüttesek? Kell-e, hogy értse a látogató vagy elég, ha az érzékeire hat? Kinek a világát építjük, láttatjuk, s milyen forrásokra támaszkodunk? Meddig terjedhet a fantáziánk? Ameddig
a gyűjteményi tárgyak engedik? Mennyire hatékony ismeretközvetítési megoldás?

Konferenciánk elméleti megközelítésben és esettanulmányok formájában is behatóan kíván foglalkozni e hétköznapi muzeológiai problémakörrel, de kísérletet tesz arra is, hogy a tematikát tovább tágítsa.

A Magyar értelmező kéziszótár kétféle definíciót fogalmaz meg. Az enterőr (interieur) egyrészt „belső helyiségnek, különösen szobának, szobarészletnek az ábrázolása”, másrészt „vmely belső helyiség, rendszerint lakószoba a berendezési tárgyakkal együtt.”

Sajátos módon a néprajzi muzeológia az enteriőr mindkét jelentésével dolgozik. A terepen sokszor enteriőrökben mozgunk, ezeket dokumentáljuk, fotózzuk, s ezeket pusztítjuk el, amikor az együttesből tárgyakat emelünk ki és muzealizálunk. Másrészt múzeumi terekben elkészítjük ugyanezen terek idézeteit, rekonstrukcióit. De vajon mindig kellőképpen tudatos-e, hogy eközben mit, hogyan és miért teszünk? Érzékeljük-e, hogy miként sajátítja ki a kurátor, a látványtervező, a látogató emberek (állatok, növények) és közösségek egykori tapasztalati
tereit, s eközben hogyan halványul el vagy válik egyre komplexebbé az enteriőrként újjászülető műhely, istálló, templom, lakószoba jelentéshálója?

Érdemes arra is kísérletet tenni, hogy megértsük: etnográfiai világokat romboló és pusztító illetve alkotó enterőrépítéseink mennyiben hasonlítanak vagy térnek el a társtudományok muzeológiai gyakorlatától és a különböző művészeti ágak közegteremtési kihívásaitól. Hogyan érvényesül a látványtervezői szemlélet egy régészeti kiállításban, egy polgári otthonban, egy irodalmi emlékházban, tájházban, egy színházi díszletben vagy egy filmes kulisszában?

S végül érdemes lesz mindezt történeti megközelítésben is végiggondolni. A paraszti lakótér szórakoztató és edukatív látvánnyá szervezésének forrásvidékét a 19. század végén – jól tudjuk – a világkiállítások és nemzetközi, illetve hazai expók konjunktúrájában kell keresnünk. Milyen eszmék, ideológiák és milyen gyakorlati megfontolások érvényesültek ebben a folyamatban? Hogyan kért és kapott helyet az „ember” ezekben a művi terekben? És milyen viszonyban álltak ezek a terek az egyéb múzeumi prezentációs formákkal: a diorámákkal, makettekkel, modellekkel és tematikus vitrinekkel? Hogyan mentődött át a korai enteriőrök látványvilága és tárgykészlete a modern muzeológiába és – ezzel párhuzamosan – hogyan haladtuk meg az első skanzenek és kiállítási enterőrök etnográfiai jelenét és jellegét? Lettek-e az enteriőröknek valódi muzeológiai megoldást kínáló alternatívái? A virtualitás és immerzivitás az enteriörök alkalmazási megoldásaiban miként keresi a helyét?

Kedves Kollégák!

Az elmúlt években megszokott módszertan szerint a fenti témák bármelyikében várjuk témajavaslataitokat, előadásötleteiteket 2026. május 15-ig a tovabbkepzes@neprajz.hu e-mail címre.

Bátran gondolkodjatok problémafelvető esettanulmányokban is, természetesen – ahogyan ezt már megszoktuk – kritikai, módszertani keretezésben. A gondolkodáshoz a fenti kérdéseken túl ajánljuk az alábbi csomópontokat, fogalmi kereteket.

▪ Az enteriőr, mint tárgyak együttállása
o a terepen
o szétszórt enteriőrök a raktárban
o tárgypopuláció, tárgyuniverzum, tárgyegyüttes (Hofer, 1983)
o funkcionális tárgyrendszerek (Molnár, 1994)
o assamblage
o különböző anyagú tárgyak egy térben – állományvédelmi kihívások

▪ Tárgyak és emberek az enteriőrökben és azokon túl
o in situ és in context (Kirshenblatt-Gimblett, 1998)
o forrásközösség és enteriőr: etikai kérdések, reprezentációs horizontok,
bevonás és/vagy kirekesztés
o bábuk, színészek, teremőrök, hologramok, hangok, vizuális effektek
o látvány és/vagy storytelling
o tipikus, általános vagy személyes?
o enteriőr másként: szétrobbantva

▪ Enteriőrök a különböző típusú múzeumok kiállításaiban
o tájházak
o szabadtéri néprajzi múzeumok
o termes kiállítások
o hibrid megoldások

▪ Idő és tér: a múzeum és a történeti-etnográfiai valóság kapcsolata, s az ezzel kapcsolatos
gondolkodásmódok történetisége
o rekonstrukció
o illusztráció
o másolat
o a kimerevített pillanat és a folyamatok feszültsége
o etnográfiai jelen
o hitelesség
o források
o fikció
o hiperrealizmus

▪ Miniatürizált enteriőrök hétköznapi használatban és a múzeumi edukációs
eszköztárban: babaszobák és makettek

▪ Néprajzi szobák a világkiállításon, hazai kiállításokon és a turisztikai célú népművészeti
házakban – a néprajzi szobák hatása a néprajzi muzeológiára

▪ Terepi enteriőrök fotón, filmen és rajzban

▪ Paraszti enteriőrök képzőművészeti alkotásokon, filmekben, előadóművészeti
alkalmazásban

▪ Néprajzi tárgyak arisztokrata, polgári, értelmiségi otthonokban és nyaralókban;
lakásmúzeumok

▪ A muzeológusi iroda, mint tudomány- és intézménytörténeti enteriőr