Felrajzolt könyvek II.: Csáki László: Ezerarcú Miska

A Felrajzolt könyvek a MaDok-program vizuális kísérleti terepe: kortárs alkotókat kérünk fel, hogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiból inspirációt merítve rajzoljanak a feketére festett felületre.

Második felkért alkotó: Csáki László képzőművész és filmrendező

Csáki László: Ezerarcú Miska

Karakteres bajszos férfiarc, zsinóros öltözet, csákó és nyakkendő; tekergőző kígyó, stilizált rozmaring és virágok; évszám, címer felirat. Ebből a motívum- és formakészletből építkezik Magyarország egyik legismertebb emberkorsó típusa: a miskakancsó. Az emberkorsó különösen csengő fogalom, holott nagymúltú tárgytípust jelöl: olyan antropomorf, embert formázó edényt, melyet az ókor óta ismerünk, és elsősorban rituális, ünnepi alkalmakkor használunk. Formáját, díszítését, motívumait, változatait és elnevezését több mint száz éve vizsgálja a néprajztudomány és a folklór. Hasonlóságait és különbségeit. Változatlanságát és változatait.

Csáki László képzőművész és filmrendező Ezerarcú Miska című alkotása is a hasonlóság és az eltérés dinamikáján alapul. Hiszen ahány készítő, annyi változat, ahány alkotó, annyi ötlet: méret, forma, szín, díszítés, ünnep és humor. A miskakancsó ugyanis nem pusztán funkcionális, hanem szimbolikus, jelentésteli tárgy, továbbá szerzői kompozíció, felismerhető alkotói törekvésekkel: hagyomány és újítás határán.

Huszáros külső, zsinóros öltözet, pödrött bajusz. Mindehhez egy könnyen megjegyezhető, elterjedt név párosul: Jancsi vagy Miska. Kancsó, korsó, butykos, kulacs. Ki hogy hívja. Ez a forma és megnevezés azonban csak Magyarországon ismert. Alföldi fazekasok készítették: Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron. Ma 150 különböző edényt ismerünk, melyek közül 64 a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található.

A motívumegyezések és hasonlóságok ellenére is 150 különböző arcot látunk. Ha egymás mellé illesztjük őket, akkor kirajzolódik a karakter metamorfózisa. Egy Miska arcképcsarnok. Az Ezerarcú Miska. Külön személyiségek, melyek valahol mégiscsak összeérnek, kánonba rendeződnek. De vajon továbbgondolható-e a forma? Létrehozható-e a 151-dik Miska? Nem egy alföldi fazekasközpontban, butykosként használható tárgyként, hanem a művészi nézőpont és intervenció lenyomataként, krétarajzként. Megrajzolható-e Csáki László miskakancsója? Nanáhogy!

Frazon Zsófia

A Felrajzolt könyvek a MaDok-program legújabb kísérleti terepe: kortárs alkotókat kérünk fel, hogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiból inspirációt merítve rajzoljanak a feketére festett felületre.

A MaDok a jelenkorkutatás múzeumi programja, amelyet 2003 óta a Néprajzi Múzeum szervez és koordinál. A MaDok-program fókuszában a kortárs tárgyi világ megőrzése és a jelenkor múzeumi dokumentálása és bemutatása áll. A program a jelenkor fogalmához tartozó, gyűjteményi szempontokat is megvalósító empirikus kutatások láthatóvá tételére és tudományos fórum kialakítására tett kísérlet.

Csáki László Balázs Béla-díjas dokumentum- és animációs filmrendező, képzőművész. 1977-ben született Mosonmagyaróváron. Mesterdiplomáját 2002-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakán szerezte, majd ugyanitt kezdte meg DLA tanulmányait. 2003-óta vesz részt a művészeti oktatásban, 2013 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció BA és MA szak főállású oktatója. Képzőművészeti alkotásai magán és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Munkáját számos díjjal (11. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíja és a filmkritikusok díja; 41. Magyar Filmszemle, Dokumentumfilm kategória, Ember Judit-díj, megosztott fődíj; a Hamburgi Rövidfilm Ügynökség díja; A Magyar Újságírók Országos Szövetsége filmkritikusi díj a legjobb rövidfilm rendezőjének) és ösztöndíjjal (Derkovits Gyula Képzőművészeti ösztöndíj) is elismerték.