Belépés

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

[errorMessage]

×
  • Hírek
  • Látogatás
  • Kiállítás
  • Programok
  • Oktatás, Múzeumpedagógia
  • Gyűjtemények és kutatások
  • Kiadványok, Webbolt
  • MaDok-program
  • Múzeum
  • Kapcsolat
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre!
  • English
  • Regisztráció
  • Belépés
  • Hírek
  • Látogatás
  • Kiállítás
  • Programok
  • Oktatás, Múzeumpedagógia
  • Gyűjtemények és kutatások
  • Kiadványok, Webbolt
  • MaDok-program
  • Múzeum
  • Kapcsolat
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Néprajzi Múzeum. Minden jog fenntartva.

Menü

  • English
  • Regisztráció
  • Belépés
Néprajzi Múzeum. Minden jog fenntartva.
  • Hírek
  • Látogatás
  • Kiállítás
  • Programok
Kresz Mária 100 játék
  • Játék
  • Ki volt Kresz Mária?
  • Játékleírás
  • Nyitóoldal
  • Kresz Mária 100 játék
  • 100 éve született Kresz Mária

100 éve született Kresz Mária

Neve örökre összefonódott a magyar népi fazekasság kutatásával

2021. jan. 24.
  • megosztás
  • e-mail

Kresz Mária  ( Berlin, 1919. június 4. - Budapest, 1989. szeptember 1.) néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa, születésének századik évfordulójára emlékeztünk 2019-ben.

Amikor a Néprajzi Múzeum raktárában maradt hagyatékát rendeztük, találtunk egy firkapapírt. Leltári számok, egy-egy emlékeztető szó között a lap közepén egy 4x4 szótagos, bekeretezett verset találtunk. Ott a raktárban, a tárgyak között, jöttében-mentében megírta a saját sírversét:

ITT NYUGSZOM ÉN,
KRESZ MÁRIA.
TÉMÁM VOLT A
KERÁMIA 

 

Kresz Mária a magyar néprajz társadalomtörténeti, kézművesipar-történeti, népművészeti kutatásainak egyik kiemelkedő, kivételes személyisége volt. Kivételes volt a család is, melybe beleszületett: nagyapja Kresz Géza orvos volt, aki a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet megszervezte és igazgatta. Szülei – Norah Drewett zongoraművész, és ifjabb Kresz Géza hegedűművész – koruk nemzetközileg ismert, híres zenészeiként járták a világot. Kresz Károly nevű nagybátyját neves pénzügyi szakemberként tartották számon.

Kresz Mária igazolványa, 1958.
Kresz Mária igazolványa, 1958.

Egy nagypolgári viszonylatban is kiemelkedő műveltségű, társadalmilag, kulturálisan kivételesen aktív családban és miliőben nőtt tehát fel. A budapesti egyetemen történelmet, régészetet és néprajzot tanult. A magyar néprajz legnagyobbjai – többek közt Győrffy István, Viski Károly – tanították. Innen eredt a történelmi szemlélete, a nyelvtörténeti érdeklődése az összehasonlító etnográfiai módszer ismerete.

Pályája a falukutató, faluszociológiai, faluszociográfiai mozgalom, a társadalomkutatás felől indult. A szocializáció, a hagyományokba való belenevelődés, a mindennapok rendje, a gyermekek élete és játékai, a viselettörténet foglalkoztatták. Ez a társadalomtörténeti indulás meghatározta nemcsak a korai munkáinak, hanem egész életének kutatói szemléletét is, mely a népi élet megnyilvánulásait egészükben, teljességükben látta és értelmezte.

1943-tól dolgozott a Néprajzi Múzeumban, ott került először kapcsolatba a tárgyakkal, és kezdett foglalkozni a népművészet, valamint a népművészet felfedezésének történetével. Felismerte a 19. század utolsó harmadában megrendezett világkiállítások sorának jelentőségét a gyűjtemények létrejöttében éppúgy, mint a néprajz megszületésében. Olyan tanulmányokat kutatott fel és talált meg, mely a népművészet és a néprajzi muzeológia alapvető fogalmait tisztázta: mi a népművészet, a háziipar, népipar, nemzeti ipar, művészi ipar.

Neve örökre összefonódott a magyar népi fazekasság kutatásával és a Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteményével, ahol 46 évet töltött el. Ezalatt – nemcsak egyedül az ő révén – megháromszorozódott benne a tárgyak száma: 1945-ben kb. 7000 darab, 1990-ben közel 20 000 darab kerámia és üvegedényt őriztek benne. Máig az általa kialakított raktári rend szerint tároljuk a tárgyainkat, mely az azonos formák és méretek szerint, ezeken belül pedig a készítőhelyek földrajzi sorrendje szerint történik.

Ez a rendszerezés segített kidolgozni a formatipológiát és szakterminológiát, melyet Igaz Máriával tettek közzé. Ezzel is megelőzték nemcsak a magyar, de még Európa több országának kerámiakutatását is.

Máig a kerámia a magyar népművészet egyetlen ága, melynek teljes érvényű, részletes szakterminológiája van. 

Ennek különösen a mai digitális világban nagy a jelentősége: kiiktatva a sokféle népi elnevezést azonos formán ugyanazt értjük, ami a keresést nagyban megkönnyíti. Ezt használják a kora-újkoros régészek is.

Kresz Mária nevéhez kötődnek a magyar népi fazekasság kutatásának alapmunkái. Ezekben kitért nemcsak a fazekasközpontok kutatására, hanem technikai ismeretekre, a mesterség munkaszervezeti, társadalmi jellemzőire, kereskedelmi vonatkozásokra, motívum- és stílustörténetre, kézművesipartörténeti aspektusokra, táji tagolódásra, használati alkalmakra, termelékenységre és terméktípusokra. Az 1977-ben megvédett kandidátusi disszertációját a centenárium alkalmából jelenteti meg a Néprajzi Múzeum.



100 kerámia, 100 kérdés
  • Kapcsolat
  • Sajtó
  • Közérdekű adatok
  • Álláshirdetés
  • Támogatóink
  • Impresszum
  • English
  • Kapcsolat
  • Sajtó
  • Közérdekű adatok
  • Álláshirdetés
  • Támogatóink
  • Impresszum

Néprajzi Múzeum

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

Telefon: +36 (1) 473-2400 +36 (1) 473-2400   E-mail: info@neprajz.hu

 

Adatkezelési tájékoztató

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
© Néprajzi Múzeum. Minden jog fenntartva.