A jávai örökség

A pandanlevélből fonott papucs Jáva szigetéről származik, a közép-jávai Magelang mellett található, Borobudur (Barabudur) néven ismert buddhista templomegyüttesből. Az 1991 óta UNESCO világörökségi helyszínnek számító templom belépőjegyéhez minden látogató papucsot kap, hogy „a saját cipőjét levéve a szent helyet ebben a papucsban járja be.” A papucs viselete 2023 decembere óta kötelező, célja a templomkövezet és -lépcső védelme. A látogatás után a papucs emlékként elvihető. 

Fejér Zoltán Györgyné Szuchy Ibolya évtizedek óta rendszeresen járja a világ ismert és kevésbé ismert részeit. Utazásairól mindig hoz haza emléktárgyakat, de gyűjtését nem csupán az emlékezés motiválja, hanem a helyek és az emberek életmódjának megörökítése. Magát amatőr, pályakezdő néprajzkutatóként határozza meg, kollekciójából időről időre ajándékoz múzeumoknak.  

A jávai papucs (upánat) esetében több szempont is a megőrzés és a közgyűjteményi elhelyezés mellett szólt. A tárgy egyfelől a helyi sás-gyékény fonástechnikát és a papucskészítést dokumentálja, másfelől az örökséglátogatás, az örökségképzés és a helyi kézműves tevékenység kapcsolatára is jó példa. 

Borobudur a világ legnagyobb buddhista temploma, és évtizedek óta a helyi és a Jávára látogató külföldi turisták célpontja: évente milliónál többen keresik fel, kulturális turisztikai, építészeti és vallási okokból. Az épületegyüttest 760 és 830 között alakították ki Smaratungga király kezdeményezésére, a Syailendra dinasztia idején. A magas látogatószám – napi akár 3500 fő ؘ– egyre nagyobb terhelést jelent az épületek és a környezet számára, ezért az indonéz kormány korlátozást vezetett be (napi 1200 fő). Ez a változás azonban komoly bevételkiesést okozott a helyi üzleteknek. 

2021-ben az oktatási, kulturális, kutatási és technológiai minisztériumhoz (Kemendikbudristek) tartozó régészeti múzeum és műemlékvédelmi központ, a Borobudur Conservation Center kísérletsorozatot indított. A cél egy helyi stílusú és anyagú lábbeli tervezése volt, amely megakadályozza a kövezet kopását. 2022 januárjában elkészültek a próbaverziók, majd „Upánat Barabudur” néven ismertté vált a nyertes pályamű. Az őshonos csavarpálma (Pandanus) leveleiből font, habszivacs talppal ellátott papucsot jelenleg nyolc kis cég készíti, naponta több ezer párat. 

A papucs tehát nemcsak az épület állagát óvja: felhívja a figyelmet az örökségi helyszín védelemére, továbbá a helyi kézműveskultúra működését is támogatja.  

Szöveg: Wilhelm Gábor 

Fotó: Sarnyai Krisztina